Galambos József földbirtokos 1857-ben Nemesócsán született. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott, majd 1895-ben önálló gazda lett, 80 hold földön gazdálkodott. Tagja volt az Egyesült Magyar Néppártnak. Felesége Bódis Julianna, nevelt gyermeke Dócza Julianna. Szülei Galambos Dániel földbirtokos és Galambos Dánielné sz. Vörös Janka.
Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...
Állítólag a két községben Felső és Alsónyéken hét kápolna állt. Legrégibb közülük a Galamiai-kápolna, amely Felsőnyéken a Kelenye felé vezető mezei út mellett látható. Nevezik ezt a Falu feletti- vagy a Kelenyei-kápolnának is. Már Pesty Frigyes Helynévtára is említi, hogy a Felső Kápolna dűlő kezdetén egy a ‘Boldogságos Szűz Máriának szentelt kápolna létezik’. A szlovákiai...
A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...
A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...
Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója...
Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.
Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...
Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...
A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...
Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).
A pozsonyi szobrokat felsoroló listában alkotóként G. Schwianter van megnevezve és társszerzőkként Hegedus, Kulcsár és Caissera. A kis térről a Szent Márton dómhoz felvezető lépcső mellett bal oldalt áll Georg Raphael Donner (1693-1741) szobrász mellszobra. „A kis, neobarokk kovácsoltvas kerítés mögött (a kerítés eredetileg Mária Terézia 1921. október 27-én csehszlovák légiósok által elpusztított szobrát szegélyezte),...
A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...
Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.
1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...
Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4). – M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909. – 2. Görgey...
A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...
Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...
Görgő kora-gótikus Szent Simon és Júdás (ünnepük október 28.) római-katolikus temploma a 13. század közepén épült, melyet a 15. század elején átépítettek. A Görgey család kegyúri templomának épült. Tornyát az 1708-as tűzvész után reneszánsz stílusban újították föl, sgrafittó díszítés és pártázat koronázza. 1896-ban állították helyre. Berendezése barokk. Az oltárképet a lőcsei születésű Czauczik József (1789-1857)...
A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin; fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. A Komáromi Lapok, 1915. március 20-án így búcsúzik tőle: Jobblétre szenderült az utolsó komáromi kucséber Komárom éjjeli...
A területen Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett. A közeli erdőből szép barokk kastélyparkot alakított ki. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat gróf Grassalkovich Antal vette meg, és a vadászkastély helyére egy barokk kastélyt emeltetett 1763-ban. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb király vásárolta meg (1858-ig volt a birtokosa), kinek...
Gréb János (* 1850 † 1920) gyógyszerész. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) választmányi tagja (1883-), szepesszombati képviselője. A Magas-Tátra kb. 1000 m magasan kialakuló telepein kívül a tátraalji városok maguk is igyekeztek saját határukban kis kiránduló-, üdülőtelepet létesíteni. Szepesszombatban Gréb János gyógyszerész volt ennek a kezdeményezője, aki a parkosításon kívül itt fürdöházakat és vendéglőt is létesített....
Gretzmacher Árpád szepesbélai keresked ő fia, Gretzmacher Viktor az 1911-ben megalakult Szepesbélai Sport Egyesület labdarúgó szekciójának első elnöke volt. Az I. világháborúban az ungvári császári és királyi 66. gyalogezred tartalékos hadnagyaként harcolt a galíciai fronton, ahol 27 évesen életét áldozta magyar hazájáért. In memoriam megkapta a Katonai érdemkereszt III. osztályát.
Gróf Berényi János sírja a beckói Szent István király templom udvarán található. Karancsberényi gróf Berényi János (Felsőbodok, 1794. április 14. – Beckó, 1868. június 25.) József nádor kamarása volt. Tanulmányait részint apa, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, majd a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett. Ebben az évben Bécsbe költözött. A száz...
Az Eszterházy házaspár 1870. január 23-án vesztette el harmadik gyermekét is. Gróf Eszterházy Géza életének be nem töltött 36. életévében, utódok nélkül távozott az élők sorából. Ebben az Eszterházy család számára tragikus évben került felállításra az a kereszt, amely a család temetkezési kápolnája mellett található. A kereszt anyaga vörös márvány, a korpusz fémből készült, alatta...
