A 276. házszámú ház előtt található öntöttvas korpuszú útmenti keresztet Isten dicsőségére állíttatta Bogdányi Ferenc és felesége Tóth Mária 1936-ban.Read More
Útmenti keresztek, mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mező, dűlők kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái,...Read More
Molnár Máté kertjében állított egy feketemárvány-keresztet hálából azért, hogy hazatért a fogságból. Ezt íratta a keresztre: “SOHA EL NE / FELEJTSÉTEK, / HOGY MEGHALTAM / ÉRETTETEK! / ÁLDALAK URAM, / MERT MEGSEGÍTETTÉL! / (MIK.67)”.Read More
A falu belterületén is áll néhány feszület. A Csákyék előttit fehér műmárványból készítették kék ágyéktakarós fehér vaskorpusszal. Ez olvasható rajta: „Az Isten / dicsőségére / állítatta / Skerlec Kálmán /és neje / Gyurász Emera /1914.”Read More
V. Lászlót a történetírás Utószülött (Postumus) Lászlónak is ismeri, mivel apja, az első Habsburg-házból való magyar király, Albert halála után néhány hónappal, 1440-ben született. Anyja, Luxemburgi Erzsébet királyné terhesen menekült Komárom városába, a magyar koronát is magával vitte, amelyet komornájával, Kottanner Ilonával lopatott el a fia számára. Lászlót már csecsemőként királlyá koronázták, noha királyként a...Read More
Az emlékmű-életfa felállításának gondolata a helyi önkormányzati képviselők fejében fogalmazódott meg a rendszerváltás után. Megvalósítására azonban ez ideig pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. A 2012. február 29-i önkormányzati ülésen képviselői javaslatra született az a döntés, hogy településünk, Farkasd, az első írásos említése 900. évfordulójának emlékére állítson egy, e jeles jubileumhoz méltó emlékművet. Az emlékmű leleplezésének...Read More
Vágfarkasd nagyközség Galántától délkeletre a Vág folyó jobb partján, sík vidéken terül el. Régi település, már a 12. század elején is említik Farkas (Forcos) néven. Nevét a község talán onnan kapta, hogy a Vág völgye régebben mocsaras ingoványos volt, erdő, nádas és füzes borította s nyilván a farkasok kedvenc tanyája volt. A község fennállásának első...Read More
Vágkirályfán 1998-ban a világháborús emlékmű és a felújított templom felszentelését ugyanazon a napon tartották: …A szentmise befejeztével a templomkertben folytatódott az ünnep: ott került sor az első és második világháborúban elesett vágkirályfaiak emlékművének megáldására. Az emlékműnél a Kodály Zoltán Daloskör Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz és Bárdos Lajos: Boldogasszony anyánk című műveit adta elő,...Read More
A jeles Kelet-kutató bronz mellszobrát a helyi Vámbéry Polgári Társulás állította fel a városközpontban található Vámbéry téren. Vámbéry (Vamberger) Ármin 1832. március 19-én született Szentgyörgyön, ahonnan kisgyermekként költöztek át Dunaszerdahelyre. Ő maga gyermeki emlékei miatt aztán Dunaszerdahelyt vallotta szülővárosának: „Kedves szülővárosom (…) rokonszenvét többre becsülöm, mint minden kitüntetést, mely eddig ért” – írja a városvezetésnek...Read More
Varga Antal lelkész. 1857-ben született Nemesradnóton. 1888-tól lelkész Bátkában, ahol 50 éven keresztül hirdette Isten igéjét. Szülőfalujával mindig kapcsolatban állt, ő temette el egykori keresztelő lelkészét Nt. Pető Dánielt. A költő Pósa Lajossal rokoni és baráti viszonyt ápolt, több versében is megemlékezik róla. 1945 januárjában hunyt el, a II. világháború frontátvonulásának idején. A helybéliek az...Read More
Varga Ervin (1955, Nagykövesd – 2013, Éberhard) a magyar és a szlovák néptánc kimagasló alakja, koreográfus és egyetemi táncpedagógus. Emléktábláját 2015. június 13-án avatták Nagykövesden. 1969-ben Fülekpüspökin a Palóc Néptáncegyüttes tagja volt, akkor találkozott először Quittner Jánossal, aki egy koreográfiát készített az együttesnek. 1970-ben Kassán a gépipari szakközépiskolában az Új Nemzedékben táncol. 1972 nyarán részt...Read More
Földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Születésének 200. évfordulója alkalmából az önkormányzat helyezte el az emléktáblát, 1998-ban.Read More
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.Read More
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...Read More
A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...Read More
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...Read More
