A város legrégebbi szakrális kisemléke a misszió kereszt, vagy ahogy Gútán az emberek ismerik, a „templom melletti kereszt” a templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú,...
A római katolikus templom mögött látható sötét színű kőkereszt, a templomnak háttal áll, ezüstre festett, lehajtott fejű Krisztus korpusszal. Talapzatán szintén ezüstre festett Krisztus fej látható, valamint fekete márványtábla felirattal.
A templom előtt, a templomhoz vezető út mellett található az 1805-ből származó út menti kereszt Szűz Mária szobrával. Egy talapzaton áll Szűz Mária szobra, mögötte új barokk stílusú kereszt Krisztussal.
A katolikus templom főbejáratának jobb oldalán található nagykeresztet 1889-ben Isten dicsőségére és a hívek örömére állította Risavy Márton és neje Bagin Róza.
A templom előtt álló homokkőkereszt, melyen ezüstözött Krisztus korpusz látható. Az ég felé néző Jézus lábai zártak, testén ágyékkötő. A kereszt talapzatán felirat olvasható.
Az Első Magyar Szent Család szoborcsoport mellett 1828-ban emelt homokkő kereszt áll homokkő korpusz-szal. Ez lehetett a templom körül húzódó és a múlt században felszámolt temető központi keresztje. A keresztet 1999-ben újították fel.
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjében áll az 1657-ben készített feszület, amelyet 1898-ban renováltak, ezenkívül még ott található Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából.
A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...
Thököly Imre hamvai Budapesten A „kuruc király” 1699-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelem pedig tizenkét évvel késõbb, 1711-ben vett kényszerû, örök búcsút hazájától. A kis-ázsiai Nikomédia (1705), illetve Rodostó (1735) nagy halottja a történelmi viharok hosszú évszázadai során idegen, török földben nyugodott. Thaly Kálmánnak és lelkes társainak kezdeményezésére, majd Wekerle Sándor miniszterelnök felterjesztésére I. Ferenc József...
2018 augusztusában, születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeztek meg Rozsnyón Tichy Kálmánról (1888-1968), a város neves szülöttéről. Sokoldalú személyiség volt, és bár elsősorban festőként, grafikusként ismerte a közönség, ugyanakkor kiváló muzeológus, helytörténész, tanár, publicista, irodalmár volt, valamint fotósként is tevékenykedett. Mint a Rozsnyói Városi Múzeum igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagyban hozzájárult a...
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...
Hanván állítottak fel a fából készült szobrot Tompa Mihály papköltő emlékének, a poéta halálának 140. évfordulóján. Ez a negyedik köztéri szobor Hanván, abban a községben, ahol a költő évekig lelkészkedett, s ahol hamvai jelenleg is nyugszanak. A szobor helybeli kezdeményezésre született, a község Tompa Mihály Baráti Köre, a Református Gyülekezet és az önkormányzat együttműködésének eredményeként készült...
