A Hellenbach-ház után kis köz következik, majd ott állunk a Szitnyai-ház előtt. Ez is XVI. századi épület, a századfordulón Szitnyai József nevezetes, tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmájáról, amely az épület földszintjén volt. A Steltz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos,...
A szoborfülkés képoszlop évtizedek óta üresen állt. Tulajdonosa a megrongálástól való félelmében (közelében a szovjet katonák őrhelye volt) kimentette onnan a Mária-szobrot. 2010 körül a család felújította, és visszahelyezte az eredeti szobrot is.
A Gurgyali temető szoborfülkés képoszlopának alsó része négyzetes kiképzésű, a sarkainál díszített, szürkésfehér alkotás. Ezen áll a félköríves végződésű fülke, melynek kovácsoltvas ráccsal védett bemélyedésében egy Jézus Szíve-szobor áll. Mellette további szentek kisméretű szobrocskái is láthatók.
A Kistatai temető szoborfülkés képoszlopa félköríves végződésű szürkésfehér alkotás, tetején háromkaréjos szárvégű vaskereszttel. Felső részének fakeretes, üvegezett ajtócskája mögött a Szűzanya képe látható. Az ősrégi kistatai templom romjaiból épült, valószínűleg a 18. században. A hívők ide jártak imádkozni és énekelni nagypéntek éjjelén. Hittek benne, hogy aki ezt a szoborfülkés képoszlopot, vagyis a Mária-házat térden állva...
Az 1990-es évek elején néhány somorjai zenekedvelő fiatalember fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy hely a városban, ahol összegyűlhetnének, gyertyagyújtással emlékezhetnének a zene nagyjaira. Kutatni kezdtek a megfelelő hely után, fellelkesedve keresték fel a város vezetőit is, akik eleinte furcsállották az ötletet. Azonban látva elszántságukat, a régi csendőrlaktanya helyét javasolták nekik a megvalósításhoz,...
A várost elpusztító nagy tűzvész és áldozatainak emlékkapuja. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996-ban a...
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és Csehszlovákia megalakulása után felekezeti iskola működött a faluban. A korszak kiemelkedő pedagógusai közé tartozott Szoleczky János, aki aktívan kivette részét a községben zajló szövetkezeti életből, a helyi önkéntes tűzoltóság munkájából, szabad idejében műkedvelő színi előadásokat szervezett.
Szörcsey Antal Gömörpanyiton (Gömör megye) született 1811. márc. 26-án. Szörcsey Ferenc cs. kir. huszárkapitány (Marosvásárhelyről származott el Gömör megyébe) és Palugyay Erzsébet fia. Magyar, római katolikus. Jogot végez. 1842 – szolgabíró Gömör megyében. Nőtlen. 1848 szeptemberétől a Gömör megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya, részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Okt. 10 (1.) – hadnagy a Lőcsén...
A 2015-ben felavatott Születésfára minden évben új „falevél” kerül. Az előző naptári évben született hetényi gyerekek neve. Őket, szüleikkel együtt a március 15-i emlékünnepségen köszönti az önkormányzat, mint a jövő márciusi ifjait.
1905-ben pártonkívüli, 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal képviselő. 1918-ban, a forradalom kitörésekor visszavonult bacsfai birtokára. A 20-as évek elején megalapította a Magyar Keresztényszocialista Pártot, majd mint a párt elnökét (1925-1932) beválasztották a prágai parlamentbe. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt létrejötte után is megtartotta vezető szerepét. Mindvégig Budapest-centrikus nemzeti álláspontot képviselt. A Hlinka-féle Néppárttal való szövetségre és...
A rókai katolikus plébániatemplom előtti téren található a négyszögletes talapzatból kimagasló, felfelé keskenyedő négyszögletes oszlop tetején álló, Mária megkoronázásával kombinált Szentháromság. A négyszögletes talapzat négy sarkán egy-egy szent szobra: Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén, Szent Rókus (?) és Szent Flórián. A felfelé keskenyedő, négyszögletes oszlop tetején négyzet alakú platón látható a kezeit a melle fölött...
A római katolikus Szűz Mária Mennybemenetele templom Rozsnyó város legértékesebb szakrális építménye. A 14. századból származó gótikus építményt 1403-ban fejezték be. Eredetileg plénabiatemplomként használták, 1776-tól püspöki katedrális lett. A husziták nagyon megrongálták. 1514-16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből megújult, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül a templomot az evangelikusok foglalták el. A katolikusok csak 1670-ben...
A község jelentős műemléke a Szűz Mária Mennybevétele római katolikus templom. 1750-ben építették barokk stílusban a verebélyi parókia leányegyházaként. Az épületet 1828-ban, klasszicista stílusban átépítették, 1956-ban oldalkápolnákkal bővítették. A homlokzatokat 1974-ben javították. A templomot a 20. századig kőfal vette körül. Egyhajós épület, a szentély szegmens-záródású, az oromhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávos keretek, félkörös...
A Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templomát a Zichyek építtették 1660-ban, majd a 18. században átalakították. 1965-ben árvíz rongálta meg, mely után 1967-ben állították helyre. 1993-ban felújították. Valamikor csak egyetlen templom, református templom volt bent a faluban, körülötte pedig temető – 1673-ban az ellenreformáció idején a Zichy család, Csicsó földesurai, leromboltatták a templomot és...
A templom és kolostor J. G. Altenburger tervei alapján épült, a fennmaradt dokumentumok szerint 1722 és 1778 között. A paulánusok által épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A templom épülete egyhajós, szegmensíves zárású szentéllyel. Tornya beépült a főhomlokzatba. Belső falait és boltozatát freskók és díszes művészi festmények ékesítik. Ezek főként F....
„A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. Később több ízben felújították és javították. Az 1995-ös legutóbbi átalakítások, főleg a hajó eredeti ablakainak érzéketlen kicserélése műanyagokra, káros hatással voltak az épület külsejére. A templom egyhajós épület a szentély félkör alakú lezárásával, hozzáépített sekrestyével és mellékkápolnával. Valamint az...
Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...
A helység neve a Boldogasszonyfalva szó rövidülésével keletkezett. A XVI. századig élt településnév – amint szlovák megfelelője, Matka Bozia és későbbi német változata, Frauendorf is – a falu ősi Nagyboldogasszony-templomára utal. Egy 660 éve, 1343. május 1-jén a pozsonyi káptalan előtt hitelesített záloglevélben szerepel először a „Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom”. Keletkezése 1276 körülre tehető,...
A Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom a 20. század elején épült, a hagyományos vidéki klasszicizmus jegyeit viseli. Egyhajós, poligonális záródású épület csúcsíves homlokzatához tornyot emeltek. A templombelső dongaboltíves. A korábbi templomból származó szobrok közül itt kapott helyet néhány – Immaculata (Szeplőtelen fogantatás-szobor) – festett szobor a 18. századból, valamint Krisztus szobra a Szentháromság...
A község határában található, a nyilvánosságtól elzárt kálvária barokk-klasszicista Szűz Mária-kápolnája 1762-ben épült egy régi remetelak helyén. A 17. századtól éltek remeték a perbetei erdőben. Az utolsó remete, Sebők Pál, halála után építették a perbetei lakosok a kápolnát. Az 1763-as földrengés megkímélte a kápolnát, amit csodának tartottak. Ekkor ajándékozta Ordódy György a Szűz Máriát ábrázoló oltárképet...
„Hálából a Szűzanya tiszteletére” – mondat jegyében építette meg Varga Dezső 1981-ben saját portájának udvarán azt a barlangot, melyet hálájának jeléül emelt abból az alkalomból, hogy az 1980-ban bekövetkezett szívinfarktusából sikeresen felépült.
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...
Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...
