Szenc egykori főterén a nagyszombati útra kanyarodó kereszteződésben áll az 1882-ből származó Szent Vendel-szobor. A szobrot felújítására és újraszentelésére 2011-ben került sor. Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus), (kb. 554 – 617) remete és apát. Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a...
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. Az emlékszobrot Horváth Vendelnek, az Udinében 1918-ban, 28. életévében, hősi halált halt gyalogos szakaszvezetőnek állíttatták...
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjébenáll Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából, ezenkívül még ott található az 1657-ben készített feszület , amelyet 1898-ban renováltak.
Szent Vendel szobra a falu végén, a Sopornya felé vezető út mellett, egy mezőgazdasági vállalkozás elkerített területén található. A pásztorok védőszentjének szobrát 1901-ben újították meg.
Bár a Garam Dunába szakadása közelében települt kis falut az írott források már a 12. században említik, a történelem során, nyilván főleg kis lakossága miatt, legtöbbször nem volt önálló plébániája. Ma fennálló, barokk stílusú, Szent Vendel templomának elődje egy kápolna volt, amely 1755. körül épült fel. (A hagyomány szerint már ehhez az épülethez is egy...
A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...
A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...
A temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
„A faluban két képoszlop is található. Az egyik, a Szent Vendel-képoszlop, vagy ahogyan itt mondják, a Vendel-kápolna a sósári út mentén, Dorcsány alatt áll. Egy kis négyszögletes építmény. Alsó része vakolatlan piros téglából készült. Felette van a szoborszürke háromszögletű orommal, nyitott nyeregtetővel, tetején kereszttel. Az ablakkeretes fülkében eredetileg Szent Vendel fából faragott szobra állt, de...
Mezei oltár, benne a szent oltárasztal-szerű padkán álló szobrával. Felirata szerint 1812-ben készült, 1852-ben és 2000-ben felújították. Mézes Ferencz községi bíró állíttatta 1812-ben.
A pásztorok, elsősorban a juhászok védőszentjeként tisztelt Szent Vendel szobra a Zsigárd felé vezető út mellett áll. Tóth Vendel és Tóth Zsigmond hagyatékából Mészáros Péter és Flórián Katalin állíttatták 1907-ben.
A templomépítő Szentiványi Ferenc országbíró a templom sekrestyéje alatti családi kriptában nyugszik. Szent-Iványi Ferencz, született 1731 július 6-án, meghalt Varbón 1823 április 17-én. Nógrád megye első alispánja, azután őfelsége által a kir. tábla ítélő-, később a Magyar Királyi udvar kancellária tanácsosa, fő-tárnokmestere, utóbb országbírája volt. Itt nyugszik Tónyi Rosália néhai méltóságos Szent-Iványi János úr hitvese,...
A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.
A Diószeg felé vezető út mentén található a 18. századi klasszicista stílusú Szentháromság kápolna. A szépen felújított, eredetileg színes szoborcsoport 1781-ből való. Háromszögű csúcs tetején kovácsoltvas kettős kereszt emelkedik.
A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire...
„Mai késő barokk római katolikus templomát 1797-ben emelték a Szentháromság tiszteletére. … A templom-állíttató nagyúrra két márványtábla is emlékeztet Ipolyvarbón. Az egyik a templom főbejárata felett látható, a másikat pedig a szentélyben helyeztette el Szentiványi emlékére az unoka, Szentiványi Sándor 1897-ben, a templom fennállásának 100. évében. A templom építtető Szentiványi Ferenc a templom alatti kriptában...
Tallósnak a századok során három temploma volt. Az első fából készült, 1524 körül, a második 1702-ben, és részben a mostaninak a helyén állt. A harmadik templom építéséről az 1813. évből származó Zimányi-féle egyház-látogatási jegyzőkönyv a következő adatokat közli: „Ez a templom tőből nagyméltóságú galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc Isten és a hívek iránti kegyeletéből...
A község központjában áll a Szentháromság szobor. Alapításának időpontja 1906. október 18. Állíttatója id. Bugár János és neje. A szobor 1910-ig úgy van nyilvántartva, mint “Szentháromság szobor az Erzsébet-fák előtt.”
A település legszebb köztéri szobra a Szentháromság-szobor a falu déli részén, a valamikori vásártér bejáratánál áll. A fákkal övezett tér ma is egyik legszebb része a falunak. A szobor három egységből épül föl. A talapzat alsó részén egy süllyesztett márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: Felújíttatta a község / önkormányzata 2000-ben Fölötte a talapzat felső részén...
Ahol a Fő utca elágazik Bacsfa és Nagyszarva irányába az útkereszteződésben a község 1863-ban Szentháromság szobrot épített, melyen Szent Imre herceg, Szent Flórián és a Árpádházi Szent Margit képei találhatók.
A szentháromság szobor 1851-ben készült. Alsó részén a hitet, reményt, szeretetet ábrázoló reliéfek láthatók. A talapzat nyugati oldalán dátum látható. 2016 tájékán felújították.
A farnadi katolikus templom mellett található szentháromság szobrot özv. Tallósi Jánosné szül. Mácsadi Anna állíttatta a teljes Szentháromság tiszteletére 1926-ban.
