A dunaszerdahelyi AGROSTAV közös mezőgazdasági vállalat igazgatójának, édesapjának állított emléket fia, a Most-Híd politikusa, parlamenti képviselője, 2010 júniusában.
Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....
A megyeháza empire stílusban épült 1805 és 1831 között Povolny Antal építész tervei szerint. A történeti Magyarország legreprezentatívabb megyeházája volt, 1922-ig működött itt Szepes vármegye székhelye. Az épületet később is közigazgatási célra használták, jelenleg a járási hivatal működik benne.
A sírban Szökefalvi Nagy Pál, a nagyváradi akadémi történet tanára és írója, valamint Renczés Boldizsár földbirtokos nyugszanak. A 19. században számos malom működött a Kis-Duna partján. Ezek egyike volt a pozsonyeperjesi vízimalom, amelyet Renczés Boldizsár (1863-1919) épített a 19. század végén. A pozsonyeperjesi malomház 1920 körül leégett, a birtokot később Nagy István, uradalmi erdész vásárolta...
Nagy Pál 1928. február 16-án született, Felsővámosban. A felsővámosi alapiskola volt igazgatójának, Nagy Vilmosnak fia. A családot 1947-ben kitelepítették Magyarországra, onnan 1956-ban disszidált, és Kanadában, Montrealban él. Életét az Emlékeim Vámosfaluból c. könyvében írta meg. Emléktábláját és a tölgyfáját az ő kérésére Bugár Aladár, Madarász Tibor és Szabó Pál közreműködésével 1990-es évek elején készíttették, Török...
A magyar szabadságharc eszméi az inámiak között is visszhangra leltek. A honvédhadsereg soraiba 6 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. A település büszke arra, hogy Inám a járásban a legmagyarabb falu. Nagy Tamás (1831-1848) nemzetőr itt van eltemetve a helyi temetőben. Síremlékét egy nagytakarításkor fedezték fel, egy halom öreg sírkő társaságában,...
A Szelle család sírkertjében három síremlék található: a középső síremlék Nagyabonyi Szelle István királyi járásbíró, 1848/49-es honvéd főhadnagy valamint Gróff István és Patócs Júlia síremléke. Tőle balra Szelle Istvánné szül. Tóth Jusztina, a volt járásbíró özvegye – jobbra Szelle Ilonka a volt járásbíró leánya nyugosznak.
A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században. Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. 1273-ban tornai plébános Mátyás. Tornanádaska 1280-ban történt eladományozásáról szóló oklevélben Mihály tornai plébánost...
A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom...
A verebélyi Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1898 és 1901 között épült az addig használt barokk templom helyén. Az építkezés legfőbb anyagi támogatója Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros – hercegprímás volt. Arcképe ma is megtekinthető a templomban. A háromhajós neoromán stílusban emelt templom oltárképét Vaszary János festőművész (Vaszary Kolos unokaöccse) készítette. A képen Szent...
A templom még 1888-ban épült, ám a II. világháború, ahogy a régió több nagy múltú épületét ezt sem kímélte. A visszavonuló német haderő a Garam vonalánál tartóztatta fel három hónapra az előrenyomuló szovjet csapatokat, amely időszak hatalmas pusztítást okozott az Alsó-Garam-mentén. Stratégiai okokból szinte az összes magasabb építményt felrobbantották. Ennek áldozata lett a nagykálnai református...
A nagykeresztet Isten dicsőségére Tönköly Dávid és neje Klimek Anna emeltette 1909-ben. A kereszt alatti talapzaton Mária-szobor áll. 2012-ben, majd 2019-ben felújították.
A 1998. október 18-án felszentelt Rózsafüzér Királynője katolikus templom bejárata mellett álló feszületet egy gyetvai fafaragó Pavol Melich ajándékozta a diósförgepatonyi hívőknek.
Inám község belterületén hét kőfeszület is látható. A templom előtti kereszt szürke műkőből készült, rajta öntöttvas korpusszal. A talapzatán lévő dombormű egy keresztet, létrát és vadrózsát ábrázol.
Az útmenti kereszt (lat. crux viator), útszéli kereszt: határoknál az út mentén állított kő-, fa-kereszt (ill. pléh-, bádogkereszt). Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Valószínűleg ez volt a szerepe, a csicsói út mellett álló nagymegyeri útszéli keresztnek. Állításának évét nem ismerjük. A változó időpontú Áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát...
A nagyölvedi református templom 1791-ben épült (a kor előírásainak megfelelően) torony és utcai bejárat nélkül. A templom tornyát 1810-ben emelték. A faluban szolgáló református lelkészek névsora: 1576 Komáromi János (később püspök Komáromban) 1650 körül Telekessy János 1822-1841 Gárdonyi József Kétyről beszolgált 1841-1870 Kulifai Sándor Boriból 1870-1913 Pólya Lajos 1913-1947 Szinai Sándor Szabó Antal Kétyről, Ákosi...
A szoborcsoportot Karaffi Eleonóra Terézia állíttatta 1767-ban. A legenda szerint a mű elkészítésére az állíttató csodás gyógyulása adott indokot. Az alkotás középpontjában Szűz Mária alakja áll, amely itt egyszerre jelenik meg a halott fiát ölében tartó anyaként (Pietà-ként), illetve Hétfájdalmú Szűzként. A kétszer hét tőr fénye glóriát alkot Mária mögött. A szoborcsoport alakjai: Szent Sebestyén,...
A barokk szoboregyüttes a Szent Miklós-székesegyház előtti téren áll. 1731-ben emelték hálából az 1729-30-ban pusztító nagy pestis járvány elmúlásáért, amely nemcsak Nagyszombatban, hanem szinte egész Európában elterjedt. Az együttes alkotója Melczer Ignác szobrász. Az oszlop háromszögletű talapzatának tetején három szent szobra áll: Szent Miklós, Borromei Szent Károly és Alexandriai Szent Katalin. A talapzat oldalain a...
E négyszögű hatalmas (57 méter) torony 1574-ben készült s 4690 arany forintba került. A tűztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte; a toronyőr számára állandó lakást készítettek. Az 1683-iki nagy tűzben a teteje leégett s azt újra építették. A torony órája 1729-ben készült, harangjáték jelzi a negyed és a teljes órát, délkeleti oldalán napóra, a barokk...
A jelenlegi emlékmű helyén 1734-ben, a vezekényi csata után 82 évvel Esterházy Imre esztergomi nagyprépost (1740 és 1763 között nyitrai megyéspüspök) egy háromélű, gúlaalakú, homokkőből készült emlékművet állíttatott, melynek magassága 3,792 méter volt. A gúla mind a három oldalán latin nyelvű szöveg volt vésve. Az évek során azonban az emlékmű, bár többször próbálták renoválni, tönkrement....
A várkastély mellett, a középkori castellum helyén 1601-ben Thurzó György emeltette lányai esküvőjére az ún. Nászpalotát, homlokzatát gazdag stukkó- és sgrafittódísz ékesíti. A földszinten négy boltozott helyiség, köztük a konyha kapott helyet, az emeleten egyetlen hatalmas (34,5 × 12,5 m) nagytermet alakítottak ki, amelyet kazettás famennyezet fed le, alatta körbefutó festett frízzel. Hasonló falfestés díszíti...
Ugyanezen a helyen volt az előző templom is, melyből csak a torony maradt meg, mivel ez a templomnál újabb és jobb állapotban volt. Az új templomot 1937-ben földrengésbiztosra építették. A talajba beton kútgyűrűket süllyesztettek, telerakták őket betonnal, és a betontőkékre építették fel a templomot. A templom bejárata fölött föl van vésve a régi templom körvonala,...
Nehéz Ferenc mellszobrát 2008. november 22-én avatták fel a katolikus templom kertjében. Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerkesztője kezdte. Az 1940-es évek elején a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett....
1882. VIII. 25 + 1964. V. 23. A temető katolikus részében nyugvó nyugalmazott jegyző 1882-ben Nánán született. A jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte el. Pályafutását Búcs községben kezdte, meg mint segédjegyző. Szőgyénben körjegyzőként működött 1924-ig, amikor a csehek nyugdíjba küldték.
