1994. november 26-án a nemzetközi családév keretén belül szervezték meg Majer István emlékszobrának leleplezését. Ki volt Majer István? „Aki úgy élt, mint Majer István püspök, ki annyi jó tett, ki annyit alkotott, nem gyorsan múló időnek élte napjait, nem észrevétlenül haladt keresztül az életen, de felírta magát mindenütt az úton, amelyen áthaladt és emléket...
Az 527-es számú főút mentén található lekerekített szárvégű homokkő kereszten fehérre festett, oldalra lehajtott fejű, világoskék ágyékkötős korpusz látható. A talapzat szélesebb hasáb alakú, melynek minden oldala felül csúcsíves díszítésben végződik. A talapzat elülső oldalán a kereszt állításának felirata olvasható.
Az egykori barti majorban, mely az esztergomi érsekség birtoka volt, lévő fakeresztet Wimmer Kálmán haszonbérlő állíttatta 1900-ban. Az 1960-as években a majort felszámolták, és így az akkori fakereszt lassan az enyészeté lett. A Bréda és a Kóta család adományából, 1994-ben a keresztet, hogy emléke megmaradjon, műkőből az eredeti korpusszal újra elkészítették. A korpuszt Spek Vilma...
2017. június 26-án avatták fel a Dunaszerdahelyi Városháza torony alatti bejáratánál a kétszeres Ybl-díjas és Kossuth-díjas műépítész, Makovecz Imre (1935–2011) emléktábláját, aki 1998-ban lett a város díszpolgára. Az organikus építészet magyarországi mesterének elévülhetetlen érdemei vannak a mai dunaszerdahelyi városkép kialakításában. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, annak igazgatója, Huszár László, és Dunaszerdahely korábbi polgármestere, Pázmány Péter...
Kassát nem lehet elhagyni Márai Sándor megemlítése nélkül, A gyertyák csonkig égnek szerzője tizennyolc éves koráig élt Kassán, itt született és tanulmányainak egy részét is itt végezte. Akkor költözött Budapestre, amikor egyetemre ment. Márai így írt szeretett városáról: „A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik...
A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...
Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató, gimnáziumi tanár 1924. október 14-én született Kisudvarnokban. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Komáromban folytatta, majd 1950-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Középiskolai tanárként Dunaszerdahelyen működött. 1960 és 1986 között a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961—1976-ban az intézmény igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több...
A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...
Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....
A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.
A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...
Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben. A szobor avatása 1914-ben történt. Holló Barnabás alkotása. Szeretik a faluban a szobrot, gyakran koszorúzzák.
Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...
1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.
A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.
Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...
A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.
