A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
A XV-dik falunapon 2017-ben az önkormányzat jóvoltából került átadásra a falu központjában lévő parkban a falu szülöttének életét megidéző 6 ismertető tábla elhelyezésével a „Lukács Pál emléksétány”.
2015. április 19-én egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően a helyi kultúrházban került sor az állandó „Lukács Pál emlékszoba“ megnyitására, amely Galo Vilmos történész, kutató, munkáját dicséri. 2015. július 29-én Kamocsa község 600. jubileuma alkalmából a Lukács Pál emlékszoba a falu múltját bemutató állandó tárlattal is kiegészült, melyet Kamocsai Gál László helytörténész állított össze.
A kamocsai csendes temetőkertben pihennek földi maradványai, és márvány sírkő őrzi emlékét a gyermekirodalom úttörőjének, költőnek és házi tanítónak, Lukács Pálnak. A vörösmárvány sírkövön a következő felirat olvasható: Lukács Pál / nevelő / született 1803 mártzius 7 / meghalt 1873 augustus 4 A sírt később alacsony kovácsolt vaskerítéssel vették körül, majd szürke gránitlapokkal fedette le 2013-ban a Csemadok...
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...
„A templomkertben épült néhány éve, az Ipoly mentén megszokott stílusú Lourdes-i barlang. A nyers terméskőből emelt szakrális építményben Szűzanya és Bernadett szobra látható. Az előtte lévő tágas téren gyakran rendeznek a hívek áhítatos szertartást.” Az 1994-ben készített emlékhely felirata: Szeplőtelen Szűz szítsd föl a szülők szeretetét az élni akaró magzatok iránt, hogy megszülethessenek mindannyiunk javára...
1823. I. 21-én itt született, 1864. X. 5-én itt halt meg, 1858 és 1861 között itt írta Madách Imre Az ember tragédiája c. halhatatlan művét, az emléktáblát a Csemadok és a Palóc Társaság állíttatta.
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
A somorjai Madách Imre Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2015. szeptember 22-én avatták fel az intézmény névadójának mellszobrát. A gimnázium jogelődje az 1954/55-ös tanévtől működő, érettségi vizsgával végződő Magyar Tanítási Nyelvű Tizenegyéves Középiskola volt. A későbbiekben sok változáson átment intézmény 1970-ben nyerte el a gimnáziumi minősítést, 1983-ban a jelenlegi Napos utcai épületébe költözött. Madách Imre nevét...
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...
A község északi részében, a főút mellett áll a romantikus stílusú Madonna szobor. Valószínű, hogy a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása az 1860-1870-es évekből. Eredeti, magas neogótikus fülkés talapzat alkotja a szobor alapját.
Az emlékoszlopot június 4-e, az Összetartozás Napja címére állították, az avatóünnepségre 2010. július 3-án került sor. Az ünnepi műsor programja: A Szózat elhangzása után az oszlopot Kantár Éva leplezte le. Ezt követően az emlékoszlop előtt a testvértelepülések polgármesterei (Szímő, Tab, Mosonszolnok és Bana) testvértelepülési szerződéseket írtak alá. Majd Varga Bach Helga Szímőn élő operaénekesnő előadása,...
A pozsonyi Fő tér egyik kevéssé ismert, a Halász-kapu utca torkolatában álló épületét a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank számára építették. A frekventált helyen lévő telek évszázados történelemmel rendelkezik. A parcella a középkor óta az Auer patrícius család birtokában volt, akikkel 1474-ben már Mátyás-király is üzletelt. Házukban egy ízben még Habsburg Mária királyné (II. Lajos...
A Dunaszerdahely melletti Nagyabonyban a Magyar Közösség Pártja alapszervezete emlékhelyet alakított ki az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és eszméjének emlékére. A településen ez idáig még nem volt egy méltó emlékhely, ahol tisztelettel adózhattak volna a magyar történelem jeles időszakai előtt, ezért is döntöttek magyar történelmi emlékhely kialakítása mellett. Az emlékhelyet közadakozásból hozták létre. Molnár Tibor az...
Az emlékpark megálmodója Nagy Géza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, a magyar millenniumnak állít emléket. A szoborcsoport az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, hőseinek állít emléket. Lukáts József, a szabadságharc hősi halottjának emlékfája mellett egy kopjafán az aradi vértanúk neve, a harangokkal díszített kopjafán (szélhárfa) a csicsói honvédek neve olvasható. Az aradi vértanúk...
Az emlékpark megálmodója Nagy Géza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, a magyar millenniumnak állít emléket.„Magyarnak maradni” – millenniumi emlékmű. Átadva 1997-ben. Az emlékmű három kőtáblából áll. Az első tábla felirata: „ČIČOV CSICSÓ SYSOU 1172 1997 825” Csicsó 825 éves fennállásának állít emléket. A második tábla felirata „MAGYARNAK MARADNI 896 – 1996” a millecentenáriumról emlékezik,...
Énekes Julianna kegyes alapítványából készült 1896-ban a Szmrecsek Mihály telkén álló Magyarok Nagyasszonya szobor, melyet a milleneumi ünnepségek alkalmából emeltek, és amelyhez a község hívői minden augusztus 15-én körmenetet vezetnek.
„A Magyar Katolikus Lexikon 1911-ben jelöli meg a Magyarok Nagyasszonya-templom építésének idejét. A munkálatok valószínűleg hamarább elkezdődtek, hisz impozáns épületről van szó. A községi krónikában azt írják, hogy az óromán stílusban emelt templomot a régi egyházi iskola helyén építették… 1911. október 15-én szentelték fel. A templom főoltárát Reiner megyéspüspök építtette. A főoltárkép a védőszentet, a...
1994. november 26-án a nemzetközi családév keretén belül szervezték meg Majer István emlékszobrának leleplezését. Ki volt Majer István? „Aki úgy élt, mint Majer István püspök, ki annyi jó tett, ki annyit alkotott, nem gyorsan múló időnek élte napjait, nem észrevétlenül haladt keresztül az életen, de felírta magát mindenütt az úton, amelyen áthaladt és emléket...
Az 527-es számú főút mentén található lekerekített szárvégű homokkő kereszten fehérre festett, oldalra lehajtott fejű, világoskék ágyékkötős korpusz látható. A talapzat szélesebb hasáb alakú, melynek minden oldala felül csúcsíves díszítésben végződik. A talapzat elülső oldalán a kereszt állításának felirata olvasható.
Az egykori barti majorban, mely az esztergomi érsekség birtoka volt, lévő fakeresztet Wimmer Kálmán haszonbérlő állíttatta 1900-ban. Az 1960-as években a majort felszámolták, és így az akkori fakereszt lassan az enyészeté lett. A Bréda és a Kóta család adományából, 1994-ben a keresztet, hogy emléke megmaradjon, műkőből az eredeti korpusszal újra elkészítették. A korpuszt Spek Vilma...
2017. június 26-án avatták fel a Dunaszerdahelyi Városháza torony alatti bejáratánál a kétszeres Ybl-díjas és Kossuth-díjas műépítész, Makovecz Imre (1935–2011) emléktábláját, aki 1998-ban lett a város díszpolgára. Az organikus építészet magyarországi mesterének elévülhetetlen érdemei vannak a mai dunaszerdahelyi városkép kialakításában. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, annak igazgatója, Huszár László, és Dunaszerdahely korábbi polgármestere, Pázmány Péter...
Kassát nem lehet elhagyni Márai Sándor megemlítése nélkül, A gyertyák csonkig égnek szerzője tizennyolc éves koráig élt Kassán, itt született és tanulmányainak egy részét is itt végezte. Akkor költözött Budapestre, amikor egyetemre ment. Márai így írt szeretett városáról: „A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik...
