Állított hasáb formájú talapzaton, hengeres oszlop tetején található a Szentháromság homokkő szobra, a régi községháza előkertjében (nincs kizárva, hogy valamikor paplak volt), a templom közelében. A Fiúisten és az Atyaisten homokkőből, a Szentlelket jelképező galamb fémből készült, az oszlopfőt puttó dombormű díszíti. Az egész 2003-ban szépen restaurálva, sárgára festve.
Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az...
A római katolikus templom Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján épült 1995-ben. Alapkövét 1991-ben II. János Pál pápa szentelte fel. Itt rendezték meg a felvidéki magyar iskolák 2009/2010-es országos tanévnyitó ünnepségét.
A helyi egyházközség 1755-ben alakult, és a római katolikus templom a dunaszerdahelyi esperesi kerületbe tartozott. Kegyura Pálffy János gróf volt. A századfordulón plébánosa Papánek Márk, majd dr. Hegyi Jenő pápai kamarás, esperesplébános volt. A Katolikus Magyarország 1001-1901 című kiadvány szerint az alsónyárasdi templomot 1754-ben alapították, s a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére építették. Fiókegyháza Felsőnyárasd. A...
Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1737-ben épült. Az 1817-ben Szűz Mária születésének szentelt muzslai templom felújítása a 2000-es évek elején halaszthatatlanná vált. A munkálatok 2012-ben kezdődtek, ennek során kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a templomtornyot és a belső teret. Itt tevékenykedett Hidassy János muzslai plébános (1699-1703). A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, 1912-ben állították. Kegytartó fülke...
Kismácséd temploma a település délkeleti határában, a szántóföld szélén található. Védőszentje Antiochiai Szent Margit. Antióchiai szent Margit a folyók, vizek mellett épült templomok védőszentje. A 13. században a Magyar Királyság patrónája, de a terhes, várandós asszonyok, a szülő nők és a családok védelmezője is. Szent Margit ünnepét az egyház július 20-án ünnepli. Július 13-án van...
A kitelepítettek emlékművét 2017 augusztusában az iskola előtti parkban leplezték le. Az Augostovič Peter által tervezett szobrot vezekényi mesterek készítették. A község lakosainak csaknem felét kitelepítették, száztizenhét családnak, négyszázhetven embernek kellett elhagynia otthonát, további közel százötven lakost Csehországba deportáltak. A község polgármestere, Tončko Miklós elérzékenyülve mondott beszédet, amelyben azokról a helyi lakosokról emlékezett meg, akiket...
A losonci járásában Kalonda községben a kitelepítettek emlékműve a helyi r.k. templom mellett áll. 1998-ban állította az önkormányzat. A beton talapzat bal oldalán, a környéken talált őskövület – darab áll – Mihály Miloslav kalondai lakos adománya – alatta domborított fekete kereszt, a jobb oldalon, fekete márványtáblán aranybetűs felirat: A községből kitelepítettek, meghurcoltak emlékére és az elszármazottak tiszteletére...
A 2008-ban felállított emlékoszlopon a kitelepítettek, a Draskóczy család és Tasnády Nagy Gyula emléktáblája található. Gömörfalváról mintegy 40 főt vagoníroztak be 1947-ben a tornaljai vasútállomáson, hogy idegen földön, messze a szülőföldtől kényszermunkát végezzenek.
Csillag András, fiatal szobrász alkotása, a kitelepítettek és deportáltak emlékműve a szülőföldtől elszakítottak, befogadó magyar településeinek egy-egy kockakövével, a községi hivatal előtti parkban található. 1998. augusztus 22-én avatták és szentelték fel.
1999-ben a magyar lakosság Csehországba és Magyarországra történt kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek, melyre meghívták a kitelepített Tárnokiakat. A találkozón részt vett a Szlovák Kormány akkori alelnöke, Csáky Pál is.
Zsigárd Község Önkormányzata, a Zsigárdi Református és Katolikus Egyházközségek, valamint a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete szervezésében került sor 2017. október 28-án a meghurcolt zsigárdiak emlékére állíttatott emlékmű ünnepélyes felavatására a református parókia előtti téren. Igét hirdetett ThDr. Szénási Zoltán esperes. Köszöntőt mondott Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere, Baranyay Zsolt, Nyitra megyei képviselő, Menyhárt József, a Magyar...
Kittenberger Kálmán emléktábláját 2010-ben a Szlovák Vadászkamara és a Szlovákiai Erdészeti Vállalat állíttatta, és a cég lévai üzemének Koháry utcai székházának falán helyezték el. Az ünnepélyes avatásra a 15. Lévai Vadász Napok rendezvénysorozata részeként került sor. A szervezésben részt vett a lévai Reviczky Társulás is. Az ünnepéllyen a 46. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat állt díszőrséget. Csillag...
A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...
A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...
Klimits Lajos (Somorja, 1884. augusztus 23. – Pozsony, 1951. június 2.) magyar költő. Vallásos és nemzeti érzésű versei a hagyományos nép-nemzeti irányzathoz kötődtek. Klimits Lajos jogász, köztisztviselő, költő Somorján született 1884. augusztus 23-án. Apja Károly cipész és csizmadia mester volt. A kereskedelmi akadémia elvégzése után köztisztviselő lett a pozsonyi városházán. Végigharcolta az első világháborút. Görznél...
Klinkó István háza mellett áll a másik Klinko-kereszt, melyet a XX. század elején emeltek. Az ötlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos, vaskorpuszos homokkő kereszten az alábbiakat olvassuk: „A mi Urunk Jézus dicsőségére és a buzgó hívek lelki épülésére álítá hálából a Klinko család 1914.”
A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...
Klór Károly egykori bogyaréti iskolaigazgató-tanító halálának 20. évfordulója alkalmából 2010 augusztusában volt diákjai emléktáblát avattak tiszteletére. A falu aktivistái gyűjtést szerveztek a márványtábla elkészítésére, amelyet az egykori iskola udvarán helyeztek el. Klór Károly hálás csicsói tanítványai kopjafát állítottak emlékére.
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
Az 1001 január elején megkoronázott első magyar király székhelye a közeli Esztergom volt. Az egész környék a király birtokát képezte, ezen a vidéken volt elhelyezve a király szarvasmarha és juhtenyészete. Mint az esztergomi Balassa Bálint múzeum tájékoztatásából tudjuk, az 1020-as évek elején egy aszályos nyáron a király itt az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását...
