Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az...
Szécsénykovácsi felé vezető út bal oldalán, közvetlenül az út mentén látható, barokk stílusú kápolna. Szépen felújított. A homlokzatán elhelyezett emléktábla szerint 1924-ben állíttatta Terényi István, de ennél régebben, a 18. században épülhetett. Az egykori Terényi telken álló kápolna ma magánkézben van. Az egykori kovácsmester egy baleset után, melyben fél szemére megvakult, hálából újíttatta fel a...
A világos szürke homokkő kereszt szárai ívesek, rajta lehajtott fejű szürke Krisztus korpusz látható. Felette INRI felirat, lábainál térdeplő, imádkozó angyal található. Talapzatán egy újabb korú műkő táblán nehezen olvasható felirat van.
Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés...
Hodrusbánya a Garam völgyéből, Zsarnócáról Selmecbánya felé vezető úton van. A völgyben eredetileg bányaaknák és bányásztelepek voltak Hodrus és Hámor néven, melyek Selmecbányához tartoztak. A 14. században önálló községekké váltak, de csak a 19. században egyesítették Hodrusbánya néven. A Szent Miklós-templom a 14. században épült Althadel bányaaknája fölött. A gótikus típusú templom szentélye sokszög záródású....
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.
1950. február 18. Illésháza, † 1996. július 27. Komárom / temetési helye: Illésháza / színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután...
Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...
Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...
1996-ban a az akkori három magyar parlamenti párt járási vezetőségei úgy határoztak, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója emlékére Perse községben, ahol a Bérc és Bórszeg nevű dűlőkben honfoglaláskor sírokat tártak fel, emlékjelet, kopjafát állítanak az itteni magyarság 1100 éves folyamatos jelenléte, a nemzethez, szülőföldhöz való hűsége jelképeként. A kopjafa elkészítésével Nagyferenc Katalin rimaszombati fafaragó képzőművészt...
A ma zömében szlovák lakosságú Hontbesenyőd az ipolysági prépostság ősi birtoka. Első okleveles említése a 13. századból való. A török időkben az esztergomi szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után I. Lipót a falut a jezsuitáknak adta, Mária Terézia pedig az általa alapított besztercebányai püspökségnek. A jezsuiták emlékét ma is őrzi egy régi kolostorépület. A ma...
A település neve az egyik honfoglaló törzs nevét őrzi; ez utal arra is, hogy Szent István korában keletkezett, amikor a nagy áttelepítések történtek. Első okleveles említése 1135-ből való, ekkor a bozóki premontrei apátság birtokába került. Később az esztergomi érsekség birtoka lett, s maradt egészen az újkorig.. Mai temploma a 13. században épült, román stílusban....
A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak. Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai...
A hontvarsányi Árpád-kori műemléktemplom a 12. század közepén épült román stílusban. 1655-óta a hontvarsányi református gyülekezet temploma. A 19. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a templom részleges külső és belső restaurálása. 2016-ban a Rómer Flóris Terv keretein belül, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a zsindely héjazat kezelése, javítása...
A kultúrház parkjában látható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1995-ben az ipolysági L. Burík épített. Az emlékmű lépcsőzetes kiképzésű, oldalsó toldalékrészekkel, a reá helyezett emléktáblára rá vannak vésve az I. világháború 4 áldozatának és a II. világháború 8 áldozatának nevei.
2010. május 8-án avatták fel az I. és II. világháború helyi áldozatainak emlékművét, hatvanöt évvel a nagy világégést lezáró napon. A templomkertben felállított emlékműre hatvannégy hős katona neve került, akik hazájukért, földjükért, családjukért áldozták életüket. Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrászművész alkotásán jelen vannak a község szimbólumai is, melyet a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul...
Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktáblái is az emlékművön lettek elhelyezve, de miután az emlékmű 2006-ban teljes felújításon ment át, és az eredeti formájára lett átalakítva, az emléktáblák a templomba kerültek. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el....
A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...
A hősök szobrát a templomkertben 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület emeltette az I. világháborúban elesett áldozatok tiszteletére. Az 1960-as években a szoborra fölkerült a II. világháborúban elesett áldozatok névsora is.
A Garamkövesden született Hubik István (1916-1994) emléktáblája a kultúrház falán lett elhelyezve. 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh...
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de...
