A falu közepén, a főút mentén található. A mai községi hivatal mellett álló egykori fa harangláb leégése után építtették. Egyszerű, világos színű épület, bejárati ajtaja felett látható az építtetés éve, keretbe foglalva.
A település biztos tájékozódási pontja a késő középkori harangláb, mely az eredeti falu keleti szélén állott, az akkori legmagasabb helyen. Ma már a házak között találjuk. 1892-ben újították fel. A megholt kiharangozásakor katolikus hívő esetében a kisharanggal kezdtek harangozni, amelyhez kb. egy perc múlva csatlakozott a nagyharang. Evangélikus és református halott esetében fordítva történt, így...
Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...
A harangláb 1923-ban épült, magas, sudár épület, négyszögletes alapon, alacsony sátortetővel. Sarkait falsávok képezik égetett téglából, a három szintet két övpárkány választja el egymástól. A harangtorony felső részének mindegyik oldalán félköríves hangnyílások vannak, keretelésben. Az alsó részben szoborfülke van Pieta-plasztikával, fölötte az Úr színeváltozásának domborműve, oldalain Mózes és Illés alakjaival. A márványdombormű Mária Terézia Fadrusz-féle...
A valamikori Hébec település helye ma Deménd határában található. A falu első okleveles említése ugyan 1276-ból való, de keletkezése a 11. századra tehető. Erre utalnak a többszöri lepusztulás után is megmaradt templomának legrégibb, korai román elemei is. Hogy már Szent István idején is templomos hely volt, ez valószínű, építésének a szentségházon ma megjelölt 1023-as éve...
Hegyi Gyula népfölkelő az első világégésben életét adta magyar hazájáért. A kereszt, mely emlékét hivatott őrizni a faluból Madarász irányába vezető út jobb oldalán látható.
Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...
A kastélypark díszítéseként keletkezett a 19. század végén, a 20. elején. Súlyosan megrongálódott, a ’90-es években elvitték Pozsonyba restaurálni, visszakerülése után viszont több mint 20 évig egy raktárba került. 2013-ben lett ismét kihelyezve, ám nem eredeti helyére, mert a kastély romos állapotban van, így új, frekventáltabb helyet kerestek neki.
Nagykapos város szülöttének, a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjának emlékére állíttatta a nagykaposi Magyar Ház közössége. Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezető bírája, későbbi nevelőapja történész volt.
2006. november 25-én avatták fel a Magyarok nagyasszonya szobrot. Főpapi szent misével áv. Gyulai Endre, nyugalmazott szegedcsanádi megyés püspök szentelte fel.
Magyari Ferenc mérnök, polgármester emléktáblaavató – köszöntőjéből: „Minden értelmes ember azzal a szándékkal éli meg életét, hogy jelet, emléket hagyjon maga után. Az emberek többségének megadatik, hogy nyomot hagyjon: házat épít, fát ültet, gyereket nevel. A békés teremtés lehetősége az emberiség nagy adománya. Történelmi pillanatok részesei vagyunk ma, ezen a szép őszi napon. Otthonunkat, Hetényt...
Hetényi János síremlékét 1912-ben állították a református temetőben. A régi sírkő a református templom udvarán található. A református gyülekezet és Ekel község 2015-ben felújíttatta a síremléket.
Hetényi János református lelkész, hittudós, bölcsész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1786-ban Ekel községben született. A településen 1997 óta évente megrendezik a „Tudós Hetényi János Napokat”. 2003-ban az alapiskolát is a település híres szülöttéről nevezték el. Hetényi János szobra az alapiskola udvarán áll, 2005. november 4-én állították. Csütörtöki (Csütörtöky) András szobrászművész alkotása.
