Emlékhelyek a Felvidéken

1991 után a 2. világháború nagymegyeri hőseinek családi hozzátartozói  kezdeményezték, hogy a Hősök terén egykori családtagjaiknak ugyanolyan emléművet állitson a város, mint amilyen emlékművet állítottak 1938-ban az első világháború hőseinek. A több éves civil kezdeményezés sikerrel járt. 2002-ben a Nagymegyeri Városi Önkormányzat jóváhagyta a kezdeményezést. Megbízták Ács Sándor magánvállalkozót az elképzelés kivitelezésére. Így jött létre...Read More

1991-ben kezdeményezte a Csemadok Nagymegyeri Szervezete a 2. világháború nagymegyeri hőseinek emlékére  egy emlékmű fellállítását. A kezdeményezés hátására gyűjtés indult, aminek eredményeként az eredeti  elképzelést módosítani kellett. Az emlékmű helyett emlékoszlopot készített  Lipcsey György, dunaszerdahelyi szobrász. Az emlékoszlop tetején egy síró anyafej látható. Köralakú talpazatát a városi önkormányzat saját költségén biztosította. Az emlékoszlop ünnepélyes leleplezésére...Read More

A város legkisebb temetője a Fučik utcában (Fučíková) található. Korábban Nagymegyeren nem éltek evangelikus vallású lakosok. A temető az 1950-es évek elején lett kialakítva a Nagymegyerre települt szlovák és evangelikus lakosság igénye alapján. A temető szomszédságában van az egykori szerb hadifogoly temető.Read More

2008. október 13-án Belgrádban, Szerbia és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. Ennek hatására elkezdődött a haditemető rendbetétele. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az úgynevezett szerb temető felújításában nagy szerepe volt Nagymegyer...Read More

A Szent István utca végén található temető a város legnagyobb temetője. A 2013-as évben 1848 sírhely volt benne, ezért a város önkormányzata keresi az új temető megnyitásának lehetőségét. Kialakításának pontos időpontját nem ismerjük. Az viszont tudjuk, hogy ez már a katolikusok második temetője. Az első temető a mai templomdombon, a katolikus templom körül volt a...Read More

Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években  140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...Read More

A temető utcában, a katolikus temetővel szemben található a református temető, aminek pontos kialakulását nem ismerjük. 2013-ban, a temetőben 810 sírhely volt található. A temetőt egy mesterséges dombon alakították ki, ezáltal megvédték a sírokat az előző évszázadokban gyakori árvizektől és belvizektől. Ebben a temetőben találjuk a jeles városbírónak Nagy Rátz Józsefnek sírját. Szeghy Zsigmond  1848-as...Read More

A 2. világháború idején a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatos alakulatokban 418  nagymegyeri zsidó származású polgár halt meg. Ebből 229 felnőtt és 189 gyermek. Az elhurcoltak közül csak 110 személy élte túl a borzalmakat. Emlékükre 2004-ben, a Holokauszt 60. évfordulója alkalmából, Ács Sándor magánvállalkozó közreműködésével a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ és a Csemadok Nagymegyeri Szervezete háromnyelvű emléktáblát állíttatott...Read More

1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...Read More

A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...Read More

Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A  fából faragott szobrot  Nagy Géza...Read More

Az 1. világháború idején 125  hősi hallotja volt Nagymegyer városnak. A háború befejezése után a csehszlovák állam nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson emlékükre. Csak a háború befejezése után húsz évvel, az első  csehszlovák állam utolsó évében, teremtődött meg ennek a lehetősége. Dr. Kálmán László zsidó származású orvos vezetésével letrejött bizottság egy kérvényt nyújtott...Read More

A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...Read More

Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta  a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...Read More

Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...Read More

A nagymegyeri országzászló avatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938 1939-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június...Read More

Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes XX. századnak, és jelképe annak a XX. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket. A 2017-es évben halának 60. évfordulójára emlékezett a felvidéki magyarság. Ehhez a megemlékezés sorozathoz csatlakozott a nagymegyeri magyarság...Read More

A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen  1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.Read More

1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....Read More

Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket,  amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.Read More