Emlékhelyek a Felvidéken

1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...Read More

A településen az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló kérdésével, amit Tápiógyörgye.  Pest megyei település Nagymegyernek szánt. Ez végül nem valósul meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Ennek alapján 1939. február 23-án, fordult a nagymegyeri biró, Osváth Antalhoz. Kérte, hogy díjmentesen készitsék...Read More

Németh Károly (1811-1897) a nagymegyeri református gyülekezetnek 1856-1896 között volt lelkésze.Read More

A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.Read More

Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....Read More

Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.Read More

A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói  Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése  a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...Read More

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...Read More

Állíttatta a Csemadok Nagymegyeri szervezete, 2004. augusztus 21-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának...Read More

A millecentenárium emlékére az erdélyi Szentegyházi Gyermekfilharmónia ajándéka Nagymegyernek, 1996. augusztus 15-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23....Read More

Az 1990-2010 között tartott Szent István Napok, és annak kezdeményezője, Kovács László esperes-plébános (1976-2001) emlékére, 2010. augusztus 21-én avatták a kopjafát a XX. Szent István Napokon. A kopjafát Bauer Edit EP képviselő leplezte le. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: –...Read More

Állíttatta a Csemadok helyi szervezete, 1998. augusztus 22-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának 10....Read More

Az öt milliméter vastagságú acéldrótból készült hat méter magas szobor a magyarországi Ács János festőművész alkotása. A monumentális egyszarvú szobrának talapzatán tábla jelzi, hogy az unikornis a szüzesség és a szeretet szimbóluma. A nagymegyeri id. Plauter Péter családjával együtt 2009-től Meger Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózium néven alkotótábort rendez a Plauter-kúriában. Évente rendszeresen tavasszal és ősszel,...Read More

A  nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt  látható. A...Read More