Emlékhelyek a Felvidéken

1850-1884 között nagy- és kiskeszi református lelkésze volt.Read More

A református temetőben áll az I. világháborúban elesettek emlékműve (a hősök szobra), amelyet 1929-ben a nagykeszi énekkar emeltetett saját pénzéből és adományokból. Az emlékmű az ismert komáromi kőfaragó, Komáromi Viktor műve, a kovácsmunkákat (turul, koszorú, dekoráció, kovácsoltvas kerítés) komáromi műkovács, Török Antal végezte. A talapzaton 35 áldozat neve olvasható.Read More

A nagykeresztet 1986-ban állították.Read More

A honfoglalási emlékmű a községháza melletti parkban található, 1999. augusztus 28-án állították.Read More

A családi sírkertben Komlóskeresztesi Fejérváry Géza nagybirtokos, császári és királyi kamarás, nyugalmazott honvédhuszár alezredes nyugszik. Mucsinyban született 1857-ben, 1921-ben halt meg. Mellette fia Iván. Az 1848-49-es szabadságharc után a nagykeszi birtok nagy részét a Fejérváryak örökölték. A 20. század elején a település legnagyobb földbirtokosai Fejérváry Géza báró és Zámory Béla örökösei.Read More

Mórocz Károly (1835-1902) körzeti jegyző volt.Read More

A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...Read More

A református templom a községben már a 18. század dereka előtt felépült, de az 1763-as földrengés elpusztította. Ezért 1764-ben új templomot építettek, de az épület gyorsan megrongálódott, ezért 1819-ben már a harmadik református templom épült fel klasszicista stílusban. 1840-ben egy tűzvész megrongálta az épületet, de hamarosan megjavították. A templomot később is sokszor javították. Hosszúkás építmény,...Read More

Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.Read More

A temető római katolikus részének központi keresztjét 1936-ban állíttatták a község katolikus hívői. A műkő keresztet bronz korpusszal a csicsói pap, Király József szentelte fel. Korábban egy kemény fából készült kereszt állt a jelenlegi helyén, de idővel elkorhadt.Read More

A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.Read More

Valesius Antal János (1666-1758), a komáromi református egyházmegye esperese, a cseh protestánsok első püspöke Magyarországon. 1712 óta református lelkészként tevékenykedett több helyen (Rétén, Ekelen, Csallóközaranyoson, Nemesócsán). Debrecenben fiatalokat oktatott, és tanulmányaik után pappá szentelte őket. A püspöki cím használata miatt 1740. szeptember 20-án a komáromi erődben bebörtönözték. 1741-ben Mária Terézia rendelete alapján szabadult. 1745. március...Read More

Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.Read More

Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.Read More