Molnár Zsuzsanna (Csallóköz Kultúrájáért Díj) - 2016
1955. szeptember 2-án született Pozsonyban. Iskoláit Dunaszerdahelyen végezte. 1973-ban érettségizett a dunaszerdahelyi gimnáziumban. Az érettségi megszerzése után több helyen vállalt munkát. Kezdésként a Dunaszerdahelyen működő cukorgyárban dolgozott a kampány idején, majd az OTEX nevű babaruhákat árusító üzletben kapott eladói állást, ahol saját elmondása szerint nagyon jól érezte magát.
Később úgy nézett ki, hogy a dunaszerdahelyi lakásszövetkezethez kerül gazdasági munkatársként, azonban Fél Miklós, a Csemadok akkori járási titkára ajánlatott tett neki egy munkakörre, ami, bár nem kecsegtetett hosszan tartó munkaviszonnyal, de mégis ezt választotta. Így aztán 1975. július 1-jén felvette a munkát a Csemadokban. Ekkor gazdasági és adminisztratív munkát látott el. Bár mindössze fél éves helyettesítésről volt szó, ő azonban tovább maradt a Csemadok kötelékében. Valószínűleg ebben az is közrejátszott, hogy 1975 őszén Érsek Rezső bácsi meginvitálta a színjátszó csoportba. A sors úgy hozta, hogy a készülő darabban rögtön főszerepet kapott, mivel a szerepkört megformáló személy éppen ezzel egy időben lebetegedett. A színjátszó csoportban való tevékenységével párhuzamosan részt vett az esztrádcsoport munkájában, valamint tagja lett a Bartók Béla Vegyes Karnak. Továbbá vezetőségi tagként működött. Rövid időre megszakadt a vezetőségben folytatott munkája, de hamar visszatért, és az óta is aktív tagja a Csemadok Alapszervezet vezetőségének.
Ebből az időszakból a legnagyobb élménye az volt, amikor Fél Miklóssal és társaival keresztül-kasul járhatta a környéket, és az általuk színpadra állított darabokat, kulturális műsorokat bemutathatták. Csoportjuk részt vett kerületi megmérettetéseken, valamint a Jókai Napokon. Több alkalommal díjazták őt. A kerületi megmérettetésen a legjobb női alakításért vehetett át díjat, de díjazott lett a Jókai Napokon is.
A ’70-es évek végén, ill. a ’80-as évek elején lehetősége nyílt kilépni Dunaszerdahely határain kívülre, hogy a Magyar Területi Színház színpadán mutassa meg tehetségét. Ekkor azonban elhatározásra jutott, a család közelsége, a barátok, kollégák és az otthon szeretete győzedelmeskedett.
Ebben az időszakban dolgozott a Csemadoknál, majd a Gyurcsó István Alapítványnál, és részt vállalt a Csemart munkájában is.
Amatőrszínészi pályafutását 1986-ban fejezte be, ugyanis nem sokkal később, a következő év nyarán megszületett kislánya. A szülési szabadság letöltése után ugyancsak a Csemadokhoz tért vissza, és újra felvette a munkát.
Pár évvel később a Csemadok Területi Választmánya mellett megalakult a Csemadok Művelődési Intézete, amelynek beindulásában, működésében is szerepet vállalt. Amikor az intézet különvált a Csemadoktól, mindkét helyen foglalkoztatták, végül az intézetben kapott teljes állást.
A rendezvények, amelyeken megismerhettük őt: Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély, Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, Duna Menti Tavasz, Tavaszi szél vizet áraszt…, Bíborpiros szép rózsa. Ezeken a rendezvényeken adminisztratív, gazdasági, szervezési munkát vállalt.
A mai napig, mint vezetőségi tag aktívan, bekapcsolódik a Csemadok Vámbéry Ármin Alapszervezetének munkájába. Nap, mint nap teszi a dolgát a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetben. Mindig nagy öröm számomra látni, amikor az egyes rendezvényekre érkező csapatok vezetői, kísérői csillogó szemmel, széles mosollyal lépik át a STÁB küszöbét, mert tudják, hogy a gazdasági felelős Molnár Zsuzsa, ott várja majd őket.
Végül szeretném kifejezni gratulációmat, valamint mindannyiunk nevében kívánok jó erőt, egészséget, boldogságot a jövőre!
Nagy Tibor, a Csemadok Vámbéry Ármin Alapszervezete alelnökének laudációja
