Ezerkilencszázhetvenkettő nyarán

1. Ezerkilencszázhetvenkettő nyarán,
Mi történt a gesztetei nagy tónál.
Egy fiatal szív nem tudott nyugodni,
Elindult a boldogságát keresni.
2. Juhász Istvánról szól ez a kisregény,
Aki még csak életének a delén,
Elszánta magát arra a nagy tëttre,
Hogy ő magát a halastóba mëgölje.
3. Egy péntëkre virradóra, hajnalba,
Mikor még a piros hajnal së hasad,
Testvérének még csak búcsút së mondott,
Csak ő tudta, sohasë volt ő boldog.
4. Átkozott légy gesztëtei halastó,
A partjára kitëtték a koporsout,
Testvérei kesërvesën siratják,
Falu népe emlékëzetbe tartják.
Ez egy igaz történet, ez valóban így történt.
Egy fiatal embert elhagyta a felesége, hát ezért tette magát tönkrë. Ez úgy keletkezett, hogy mink összeültünk barátnőmmel, Csank Ilonával és akkor így összëszëdtük versbe egy ismert dallamra.
Az eredeti dallam szövege: Túl a Tiszán van egy hajó kikötve.
Hibát talált?
Üzenőfal