Mi történt a volt megyeri határban

Mi történt a volt megyeri határban,
Bíró Ferenc Margit nevű lányával,
Bíró Ferenc Margit nevű lányával,
Kinek még a szépségétől nincs párja.
A Margitkát sok legény csalogatta,
De még jobban Kis Imre biztatgatta.
Ne félj, Margit, szívem párja, szeretlek,
Még az őszön feleségül elveszlek.
De Imrének más lány járt az eszébe,
Üzenetet küldött a Cseriékhez.
Hogy este majd el fog ő oda menni,
Zsuzsi lányát feleségül elvenni.
El is ment oda egy szombaton este,
Cserép Zsuzsi már a kapuba leste.
Egypár jó szót, forró csókot is adott,
Babájának az asztalnál helyt adott.
Menjetek el, lányom, a pap elejbe,
Irassátok neveteket a könyvbe.
Mert ha ezt a Bíró Margit megtudja,
Zsuzsi lányom örökre elátkozza.
Éjfél után egyet ütött az óra,
Bíró Margit elindult a kiskútra.
Oly szomorú hírt hallott a kiskútnál,
Alig tudott hazamenni a lábán.
Alig várta, hogy kannáját letegye,
Elindult a Kis Imre háza fele.
Még az ajtót el sem éri, zörgeti,
Imre, kérlek, egy szavamra gyere ki.
A Kis Imre ki is jött a kapuba,
Bíró Margit e szavakkal fogadta:
Igaz, Imre, hogy megházasodtál,
A szívemre oly nagy bánatot hoztál?
(A dallam második felére)
Igaz bizony, Bíró Margit, szeress mást.
Elég régen szeretjük mi már egymást.
Imre, kérlek, add ide a kezedet,
Hagy mondjak hosszú házaséletet.
Három évig és harminchat hónapig,
Nyomjad, babám, ágyad gyászos fenekit.
Kilenc orvos orvosságát használjad,
Nyugvóhelyed sehol fel ne találjad.
Se ég, se föld ne vegyen a gyomrába,
Vessen ki a sírod bal oldalára.
Éjfél után kettőt ütött az óra,
Bíró Margit elindult a nagy útra.
Ha köszöntek, még el se nem fogadta,
Hazament és magát felakasztotta.
Lányok, lányok énrólam tanuljatok,
Igaz szívből szeretőt ne tartsatok.
Lám, én eztet igaz szívből szerettem,
Ilyen korán sírba vitt a szerelem.
Hibát talált?
Üzenőfal