Kimënt Lidi, az erdő szélébe,
Lëfeküdt a hársfa levelére.
Még messziről kiáltottam néki:
— Kelj föl Lidi, mer meglát valaki.
Az almának savanyú az íze,
A Lidinek szomorú a szíve.
Nem jó íze vagyon az almának,
Melyët Lidi választott magának.
| Kategória | ének |
|---|---|
| Műfaj | Felnőttek népdalai / ballada |
| Megye | Nyitra |
| Település | Ghymes, Gimes [Jelenec] |
| Adatközlő | Özv. Balla Józsefné Molnár Mária |
| Születés éve | 1890 |
| Kutatás éve | 1960 |
| Leltári szám | GYIA_022_029-b |
| Forrásinformációk | |
| Cím | Csináltassunk hírharangot |
| Alcím | Nyitra-vidéki népballadák |
| Szerző/Szerkesztő | Ág Tibor |
| Sorozati adatok | Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 22. |
| Kiadó | Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya |
| Kiadás éve | 2001 |
| Megjegyzés | A HÁROMSZOROS MAGZATGYILKOS Csanádi–Vargyas „Röpülj páva, röpülj” című népballada gyűjteményében /1/ még az új balladák között találjuk a háromszoros magzatgyikos Szabó Vilma balladáját. Vargyas Lajos, a nagy összefoglaló munkájában /2/ a középkori balladák közé sorolja, mert a Moldvában gyűjtött „Magzatgyilkos lány” archaikus változat, tartalmilag egyezik a Szabó Vilma balladájával. Az archaikus Szabó Erzsi balladája csak Bukovinában és Moldvában ismert. Szabó Vilma balladája viszont az egész nyelvterületen elterjedt. Hangvétele, megfogalmazása valóban újszerűen hat. Egyes versszakain betyárballadáink hatása is érezhető. Az MTA Zenetudományi Intézete adattárában 260 változatát tartják nyilván, amelyből csak 9 származik Szlovákia területéről. Saját gyűjtésünkben 67 változatát sikerült rögzítenünk. Ebből 7 a Nyitra-vidéki változat. Vargyas Lajos európai méretű összehasonlító munkájában, valószínűleg a francia változatokkal való összehasonlítása alapján bebizonyosodott, hogy a történet gyökerei a középkorba nyúlnak vissza /3/. Ennek ellenére gyűjteményünkben az új balladák közé soroltuk, mert mind a szöveg, mind a dallam újszerű. A dallamok nagyobb részét egy A A B A szerkezetű, 1 (1) 5 kadenciájú dúr dallamra éneklik. Kivéve az egyik barslédeci változatot, melynek érdekesen módosul a szerkezete. Itt a szokásos A A B A szerkezet helyett a változat A B B A szerkezetű lett. A dallam, Dobszay László katalógusában /4/ IV (E) 354 dallamcsaládban a 10.077.0/0 típusszámot kapta. Járdányi Pál könyvében még a félnépi dallamok felsorolása között sem találjuk ezt a típust. A dallam értékeléséről Dobszay László a könyvében a következőket írja: „A XIX. századi nóták dallamízlése szerint kiformált, de a népzenéhez közeledő, s abban rendkívül népszerűvé vált dallam. A dallamhangok tekintetében egységes, ritmikailag azonban a rubátóból eredő ritmusvariációk különféle megmerevedett lehetőségeit állítja egymás mellé.” A balladának számos szlovák változata is van /5/. Gömörben és a Szoroskőn túl egy kétsoros moll dallam is feltűnik. A ballada egyike a még ma is legkönnyebben gyűjthető és egyúttal legelterjedtebbeknek. A Szabó Vilma legelső feljegyzése 1872-ből való. JEGYZETEK /1/ Csanádi Imre–Vargyas Lajos: Röpülj páva röpülj, Magyar népballadák és balladás dalok, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954. /2/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., 259. o. /3/ uo., 24. sz. /4/ Dobszay László–Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988. /5/ Horák, 1958. 58. sz., U. o. 57. sz. = Sb. Mat. Sl. II. 35b = Medvecky 1923. 16. sz. Kolečány 9. sz. Černik 190. sz., Soňa Burlasová: Ľudové balady na Horehroní, 39. sz. |
| Rövid Url | https://csemadok.sk/?p=55639 |
| ID | 55639 |
| Módosítás dátuma | 2014. április 3. |
