* Pozsony, 1898. jún. 11. – † uo., 1956. febr. 20. / újságíró, szerkesztő
Apja polgári iskolai tanár volt. A kereskedelmi iskola elvégzése után Bp.-en lett banktisztviselő. 1919-ben az egyesült munkáspárt funkcionáriusa volt, a Tanácsköztársaság leverése után ezért visszatért szülővárosába. Élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Tűz, a Diogenes, a Munkásújság, A Reggel és a Csehszlovákiai Népszava c. lapokban, de elbeszéléseket s tárcákat is gyakran közölt. 1929-től alapító tagja s néhány évig titkára volt a Po.-ban székelő Munkásakadémiának, és egyik kezdeményezője a magyar munkásakadémiák létrehozásának. A fasizmus előretörése idején a népfront híveként kommunista lapokban is publikált, s az ezáltal kiváltott vitában kizárták a szocdem pártból. 1945 után kult. és munkásmozgalmi emlékeiről írt cikkeket az Új Szóba és a Fáklyába.
Irodalom: Balogh Edgár: Hét próba; Turczel Lajos: Kassák Lajos és szlovákiai kapcsolatai. = T. L. Visszatekintések…, Dsz. 1995, 93.
Cs. S.
