* Rozsnyó, 1868. december 30. – † Budapest, 1933. május 10. / gyógyszerész, szakíró
Ungváron és Gyöngyösön volt gyógyszerészgyakornok. Oklevelet a budapesti egyetemen szerzett (1889), majd a budapesti Magyar Király gyógyszertárban gyógyszerész. 1892-től patika jogot nyert Alpáron, ahol az Őrangyal gyógyszertár tulajdonosa lett. 1898-tól a budapesti Szűz Mária Isten Anyja gyógyszertárat vezette, amelyet a főváros egyik legnagyobb patikájává fejlesztett. A Budapesti Gyógyszerész Testületben a Tanügyi Bizottság elnöke (1914), a Testület alelnöke (1916),
majd elnöke (1918) volt. A budapesti Gyógyszerészgyakornoki Tanfolyamnak 15 évig vizsgabiztosa. 1919-ben a Tanácsköztársaság kormányzótanácsa megbízta gyógyszertári ellátásra vonatkozó intézkedések végrehajtásával. Több jelentős gyógyszerkészítmény fűződik nevéhez. Tudományos közleményei közül fontosabbak a következők: Néhány szó a Zittmannfőzetről (Gyógyszerészeti Közlöny, 1898, p. 309); Menthol jodolicum (Gyógyszerészeti Értesítő, 1898, p. 647); Főnök és a segéd közötti viszonyról, valamint a nyugdíjintézetről (Gyógyszerészeti Közlöny, 1890, p. 532).
