* Liptószentmiklós, 1844. november 30. – † Rákospalota, 1930. szeptember 27. /
kémikus, az MTA levelező tagja (1880)

Középiskolai tanulmányait Késmárkon, Rozsnyón és Lőcsén végezte. 1864–1866-ban a bécsi műegyetemen, 1866– 1868-ban a zürichi műszaki főiskolán tanult, ahol vegyészi oklevelet szerzett. 1868–1900 között a budapesti IV. kerületi főreáliskola vegytantanára, közben 1868–1871-ben a műszaki egyetemen Nendtvich Károly tanársegédje volt. Tíz éven át (1873–1883) a főváros vegyészeként is tevékenykedett. 1883–1910 között a fővárosi vegyészeti és élelmiszer-vizsgáló állomás vezetője, majd az ebből létrehozott intézet igazgatója volt. Elsősorban analitikai kémiával, ásvány- és ivóvíz-elemzéssel, valamint élelmiszer-vizsgálatokkal foglalkozott. Ő írta az első magyar kémiatankönyvet (A vegytan alapelvei, 1872) a középiskolák számára.

Főbb művei:
A Duna folyam vegyi viszonyairól Buda-Pest mellett, 1876;
Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból és néhány ásványvíz elemzése, 1881;
Újabb tanulmányok a kámforcsoport köréből, 1881.