* Palást, 1939. január 29.  / nyelvész, irodalomtudós

Zsilka László öccse. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben. 1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa. 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. 1984-től egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanár, nagydoktori értekezését 2000-ben védte meg a brünni egyetemen. 1993-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg az egyetem Szlavisztika – Közép-Európa Intézetének vezetője is. Az MTA külső köztestületi tagja. Kutatási területe a stilisztika, a nyelvészeti statisztika, a kommunikációelmélet, a szemiotika, a lexikográfia. Magyar és szlovák folyóiratokban publikál; tankönyveket is írt.

Főbb művei:
A stílus hírértéke, 1973;
Stilisztika és statisztika, 1974;
Poétikai szótár, 1978;
Téma a štýl v postmodernizme, 1991;
Text a posttext, 1995;
Od moderny k postmoderne, 1997;
Postmoderná semiotika textu, 2000;
(Post)moderná literatúra a film, 2006;
Vademecum poetiky, 2006.