Cipó dal

Cipót sütött édesanyám, a kis cipó képe kerek lett,
mint a kelő nap reggel szépsége.
Bebújtatta a sazkajtó puha kendőjébe,
de kinézett incselkedve ennivaló képe.
Fel is szelte édesanyám körbekaréjokra,
illatosabb ünnepséget nem látott még a konyha.
Ettük az új cipó belét s a ropogós héját,
két karunkra fűztük kerek karkötő karéját.
Két karunkat karikánk könyékig bevonta,
ugra-bugra táncba kezdtünk, keringett a konyhánk.
Kicsi cipó, nagy cipó, semmi sincsen ilyen jó!
Kakastejjel készült, rózsa rőzséjén sült,
édesanyám sütött nap ragyogjon felette!