Régi fotók a Felvidéken

A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca...

Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is. A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek: Laki Pál 1800-tól, Horváth József 1832-től, Takács József 1840-től, Győry István 1844-től – 1895-ig.

Vága plébánosai-lelkipásztorai: Borsos Mihály 1939. 03-tól, Moncz Boldizsár 1939. 04-tól, Kurcz Béla 1939. 09.-től, Bartal Lajos 1941. 09.-től, Andrásfay Ödön 1942. 06-tól, Zsilka Lajos 1949.12-től, Macháček Béla 1950. 04-tól, Wilde József 1951. 04-tól, Lakatos Imre 1958. 06-tól, Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól, Maczkó István 1966. 12-től, Danczi Lajos 1969. 04-tól, 2009-től Lengyel Sándor.

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...

Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni...

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...

Vágai népszámlálási adatok: Vága, 1910. Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő. Vága, 1941. Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint:...

A Templom utca Csallóközaranyosn.

Postahivatal, Fő utca, Községháza.

A képeslapon a Feszty ház, a Kis Csillagda, az Új Csillagda, a katolikus és a református templom.

A templom, a Hangya üzlet. A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A HANGYA stratégiai alapelve...

Üdvözlet Réthéről! (Pozsonymegye) B. u. é. k. / 904 Decz. 30. / Karácsony Dezső

A képen Buránszki Teréz Hetény Fő utcáján, az 1950-es években.

Vága, 1970-es évek első felében Azokban az időkben (Jakoda Tibor testnevelés szakos tanárnak köszönhetően) járási- és országos kerékpárversenyeket is rendeztek a községben. A Járási Kerékpárszövetség által rendezett 500 méteres körpályán (falu körül), a regisztrált versenyzőknek, akik az idősebb versenyzők kategóriájában indultak 15 kör volt az előírt táv. A fiatalok kategóriájában 10 kör, az amatőr kerékpárosoknak...

Vága, 1970-es évek elején A dobogó tetején a győztes, Bakó László áll. A második helyezett szintén vágai lett, Vedrődi Gábor. A harmadik helyen ketten is végeztek, a fekete hajú vágai fiúnak, Ladovics László a neve. A kettes létrára helyezett harangot még Andrásfay Ödön, vágai plébános készíttette 1949. esztendőben a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A...

Keresztelő Nagybalogon, 1954-ben.

Felsőszeliben általában hét kocsma működött, ezek közül az egyik közkedvelt a Kertalján volt, az ún. Szabó-kocsma. Nevét az üzemeltetőjéről kapta. Noha ezen a képen már államosították. A fehér ingben Lachata György kocsmáros, mögötte Szőcs Lajos balról, jobbról Kocsis Lőrinc, balra lent Bartos Lajos, jobbra Molnár Lajos.

Vága, XX. század közepén A mázsaháznál, amely Kertalján, a mai Forró Imre üzletével átellenben volt; az alapokat még a két pad mellett látni. Balról jobbra: Forró Károly, ?, ?, Forró József (átellenben lakott, a kulcsok is nála voltak), Szabó János, Forró Antal, Kiácz Jenő, Mojzes Dezső, Lukács Ernő, ?, Bakó István, ?, ?.