Régi fotók a Felvidéken

1167 bejegyzés

Karácsonyék

Vága, 1972. esztendőben A Karácsonyék: Miklós (balról), Csaba (újszülött), Tibor és Márta. Karácsony Annának (született: Józsa) és Karácsony Tibornak, később, a gólya még hozott egy kisfiút, Tamást is.

Karácsonyék

Vága, 1970-es években A három Karácsony testvér, balról jobbra: Péter, Tibor és István. Karácsony (született: Kiss) Ibolyának és Karácsony Istvánnak később, született még egy kislányuk, Magdi is.

Kataszteri térkép

,,A település külterületének összetétele változatos. Déli irányban húzódtak a Körtvélyes, Zsellérföldek, Téglások. Nyugatra terültek el: a Pajtavégek, Első tag, Másik tag, Harmadik tag, majd a Zátonyalja. Az Első tagot megosztotta az Első a Második és a Harmadik út; a Második és a Harmadik út végén állt egy-egy kút, az ún. második úti kút és a...

Katonai tiszteletadás

2019.06.25.
Vága, 1939. október 1. Katonai tiszteletadás a Hősi emlékmű és Országzászló felavatási ünnepélyén.

Katonák 1937. esztendőben

2018.10.02.
Magyarok a csehszlovák hadseregben… Ez az első vasárnap, 1937. – olvasható, s tábla mellett a jobb oldalon a vágai születésű (1915) Farkas István látható.

Képeslap a XX. század első feléből

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...

Képeslap a XX. század első feléből

A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az...

Képeslap a XX. század első feléből

Vágai népszámlálási adatok: Vága, 1910. Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő. Vága, 1941. Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint:...

Képeslap a XX. század első feléből

2022.05.06.
A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá. Az új iskola homlokzata keleti...

Képeslap a XX. század első feléből

A mátyusföldi Diószegen 1924-ben jött létre az első szlovák iskola. Tallóson 1925-ben, Vízkeleten, Nemeskosúton, Felsőszeliben és Taksonyban 1928-ban, Galántán 1931-ben, s Vágán 1932. esztendőben. A 2023. esztendő júniusában végleg bezárta kapuit (Kubica Adrián polgármester idején) a szlovák és a magyar iskola is, nem szól már többé a tanítási órára hívó csengő sem…

Képeslap a XX. század első feléből

2022.05.06.
A XIX. század 60-es éveiben a vágai vízimalmok száma 17 volt. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni. Az 1890-as években a vágai vízi malmok száma 11-re csökkent. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal,...

Képeslap a XX. század első feléből

Vága község a Kisalföld északi határán, a Vág folyó jobb partján terül el. A Zobori apátság birtokainak a XII. század elejéről származó, rekonstruált rajzán a Vág folyót Wag-ként írták, Vága települést Vaga-ként, Nemeskajalt Quayol-ként, Sopornyát pedig Supurni-ként írták az 1113-ból származó oklevélen.

Képeslap a XX. század első feléből

A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca...

Képeslap a XX. század első feléből

Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is. A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek: Laki Pál 1800-tól, Horváth József 1832-től, Takács József 1840-től, Győry István 1844-től – 1895-ig.

Képeslap a XX. század első feléből

Vágán, a 19. században a legjelentősebb tanító, Győry István volt, aki több mint fél évszázadig látta el tisztségét, akit a tanügy területén kifejtett munkájáért elismerésben részesítette az akkori közoktatási miniszter, Eötvös József és tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölte az esztergomi érsek is.

Képeslap a XX. század első feléből

Vága plébánosai-lelkipásztorai: Borsos Mihály 1939. 03-tól, Moncz Boldizsár 1939. 04-tól, Kurcz Béla 1939. 09.-től, Bartal Lajos 1941. 09.-től, Andrásfay Ödön 1942. 06-tól, Zsilka Lajos 1949.12-től, Macháček Béla 1950. 04-tól, Wilde József 1951. 04-tól, Lakatos Imre 1958. 06-tól, Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól, Maczkó István 1966. 12-től, Danczi Lajos 1969. 04-tól, 2009-től Lengyel Sándor.

Képeslap a XX. század első feléből

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...

Képeslap a XX. század első feléből

,,… IV. Béla év nélkül, 1235-1270 közt, kelt okleveléből, melyben a Vágvidéki székelyeket, kik egykor saját ispánjuk által terheltetve, hozzá folyamodtak, s kiket ő azon kötelezettség mellett, hogy évenként 100 fegyverest tartozzanak neki és az országnak minden hadjárat alkalmával kiállítani, a sanyargatás alól felment és hű szolgálataik jutalmául abban a kegyben részesít, hogy ezentúl nem...

Képeslap a XX. század első feléből

Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni...

Képeslap hátuljának egy része az 1940-es évek első feléből

2019.03.30.
„A XVI. század komoly változásokat hozott a falu életében. A mohácsi vész után rövidesen megindult a török újabb terjeszkedése. 1543-tól az esztergomi érsekség székhelye Nagyszombat lett, s ide került a birtokok gazdasági irányítása is, igaz 1543 után még rövid ideig Vága az Újvári uradalomhoz tartozott. A XVI. század hetvenes éveiben azonban már Vága, Vágszerdahely és...

Kerékpárverseny

2020.02.01.
Vága, 1970-es évek első felében Azokban az időkben (Jakoda Tibor testnevelés szakos tanárnak köszönhetően) járási- és országos kerékpárversenyeket is rendeztek a községben. A Járási Kerékpárszövetség által rendezett 500 méteres körpályán (falu körül), a regisztrált versenyzőknek, akik az idősebb versenyzők kategóriájában indultak 15 kör volt az előírt táv. A fiatalok kategóriájában 10 kör, az amatőr kerékpárosoknak...

Kerékpárverseny előtt

2019.08.19.
Vága, 1970-es évek elején Azokban az években a községben járási- és országos kerékpárversenyeket rendeztek. A fotón a vágai kerékpárversenyzők: Vedrődi Gábor (balról), Bakó László és Ladovics László.

Kerékpárversenyzők

Vága, 1970-es évek elején A dobogó tetején a győztes, Bakó László áll. A második helyezett szintén vágai lett, Vedrődi Gábor. A harmadik helyen ketten is végeztek, a fekete hajú vágai fiúnak, Ladovics László a neve. A kettes létrára helyezett harangot még Andrásfay Ödön, vágai plébános készíttette 1949. esztendőben a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A...

Kertalján

Vága, XX. század közepén A mázsaháznál, amely Kertalján, a mai Forró Imre üzletével átellenben volt; az alapokat még a két pad mellett látni. Balról jobbra: Forró Károly, ?, ?, Forró József (átellenben lakott, a kulcsok is nála voltak), Szabó János, Forró Antal, Kiácz Jenő, Mojzes Dezső, Lukács Ernő, ?, Bakó István, ?, ?.

Kertalján

Vága, 1960-as évek közepén Kertalján készült a fotó, amin a Nagy család udvarán, a régi időkre oly jellemző gémeskút látható; a másik sarokházban a Fördős család lakott. A két családi ház között húzódó utcát pedig Mester ulicskának hívták.

Kerületi labdarúgás

Vága – Ótura 1:1 (1:1) Gólszerzők: Butko (hazai) és Vida (vendég) Akkor még 2 pont járt a győzelemért s 1 pont a döntetlenért. A vágai csapat a Kerületi Bajnokság 14 focicsapata közül a 8. helyen állt. A Győzelmes Út című hetilap, 1985. április 5-én megjelent számából

Kerületi labdarúgás

Vága – Felsőszernye 2:1 (1:0) Gólszerzők: Recht Róbert és Butko Jozef, a hazaiak közül és Rerák, a vendégek közül. A Kerületi Bajnokság északnyugati csoportjában, a mátyusföldi Vága község labdarúgói a 14 focicsapat közül a 9. helyen álltak. A Győzelmes Út című hetilap, 1985. június 14-i számából

Kerületi labdarúgás

Vága – Nagyszombati ifik 1:0 (1:0) Néző: 100 Gólszerző: Butko Jozef Győzelmes Út című hetilap, 1986. október 31-i számából

Kerületi labdarúgás

Vága – Galánta 4:2 (1:1) Nézők: 250 Hazai gólszerzők: Butko Jozef, Forró Róbert, Jalsovszky Zoltán, Sas Gyula Vendégek gólszerzői: Szőcs és Lopašovský A Győzelmes Út című hetilap, 1987. április 3-i számából

Kerületi labdarúgás

Vága – Dunaszerdahelyi DAC B 2:0 (1:0) Gólszerzők: Forró Róbert és Čmarada Miroslav A Győzelmes Út című hetilap, 1991. május 3-i számából
1 22 23 24 25 26 39