Katonakép jellegzetes csehszlovák egyenruhában két évvel a második világháború kitörése előtt. Megjegyzés a fotón: Gy. Imre, Marcika Lacko, Peti apja, 1937.
Családi kép a 20. század közepéről, a férfi és legény, ill. az asszony viselete még jellegzetes, csizmával, de a jobb oldali fiú már polgáribb ruhát visel.
Elsőáldozáskor készült felvétel, az elsőáldozók Bodokon hagyományosan lefényképezkedtek a Jézus Szíve szobor mellett, a fotón szereplő fiú azonban nem elsőáldozó.
A 20. század közepétől elterjedt a gépi cséplés, az ún. masinázás. A képen a meghajtó egység látszik, mely ékszíjjal működtette a robusztus cséplőgépet.
A 20. század közepétől elterjedt a gépi cséplés, az ún. masinázás. A képen a háttérben a szalmakazal építését látjuk, érdemes megfigyelni némely férfi vászonból készült hagyományos viseletét, melyet aratáskor is viseltek.
A hatvanas kedvenc gyerekjátéka a forgó szélrózsa volt, jellegzetes a fiúk sapkaviselete, a lányok fejkendője ekkor még szinte kötelező, a háttérben ház tornáca.
A népi építkezés új nemzedékét jelentették a tornácos házak, melyeket falkeretek és más népi stilizált, de polgári eredetű elemek díszítettek. A képen látható ház a 20. század 30-as éveiben épült.
A szőlőhegyi munkák egyik legnezebbike a kapálás volt, a „nagykapával” végzett munka helyettesítette az ásást. A képen viszont könnyű tavaszi-nyári kapálást látunk.
A szőlőhegyi munkák közben is meg kellett pihenni. Régen az asszonyok csak kötözni, esetleg szüretelni jártak. A 20. század közepétől egyre több munkából vették ki a részüket.