Régen Bodokon a szarvas- vagy magyar konty volt a jellemző, de a két világháború közepétől a laposabb ún. tótkonty vált uralkodóvá. A képen is egy laposabb fejfedő látható modernebb kivitelezésben. Az asszonyok soha nem jártak fedetlen hajjal, otthon hétköznap ún. süsüt viseltek.
Jellegzetes, idegen elemektől szinte még mentes női vagy inkább lányviselet (ezt jelzi a fedetlen haj), hagyományos mellényben (ubbony), fodros ingben.
A községben a színjátszásnak nagy hagyománya volt, a folklórcsoport megalakulásáig többé-kevésbé a folklórt is ők ápolták. A képen a szereplők cigányjelmezben láthatók. A folklórcsoportot és egy időben a színjátszókat is Balabán Júlia tanítónő vezette.
A községben a színjátszásnak nagy hagyománya volt, a folklórcsoport megalakulásáig többé-kevésbé a folklórt is ők ápolták. A képen a szereplők cigányjelmezben láthatók. A folklórcsoportot és egy időben a színjátszókat is Balabán Júlia tanítónő vezette.
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a főutcát látjuk.
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a templomot látjuk.
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. Az előtérben Jézus Szivét viszik.
A szocializmus éveiben a karácsony nem a Kis Jézus születését jelképezte, hanem a Télapó jött el a Szovjetúnióból, esetleg csak „fenyőünnep” volt. Az úttörők elengedhetetlen jelképe a piros nyakkendő volt.
A virágvasárnapi villőzés szokása az egész magyar nyelvterületen csak Zoboralján ismert. A képen a háttérben látjuk a szalagos („hajkötős”) faágat, a villő jelképét.
