Szólt az ének és a citera
DUNASZERDAHELY – A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szervezésében július 11-15. között ismét megrendezték a népzenei tábort a népdalénekesek, népdalkörök és citerazenekarok számára. A tábornak a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskola kollégiuma adott otthont.
Első alkalommal lehettem külső megfigyelője a tábornak, bepillantást nyertem a közös munkába, gyakorlásba, a szemem előtt alakult, érlelődött egy csodálatos dolog, mely vasárnap fedte fel magát igazán. A résztvevők közt voltak visszajáró, gyakorlott citerázók, illetve énekesek, de zöldfülű (semmiképp sem botfülű) táborozók is. Gyerekek, felnőttek, korban is vegyes társaság gyűlt össze.
A tábor célja főként a szlovákiai magyar, illetve más tájegységek népdalainak megismer(tet)ése, szakmai tanácsadás, útmutatás saját népdalcsokrok összeállításához és előadásához. A citeraoktatók voltak: Borsi Ferenc, az Óbudai Népzenei Iskola és a Nyíregyházi Főiskola népi hangszeres tanára, a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő állandó zsűritagja, valamint Berde Sarolta, ének-zene szakember népzene szakirányon, aki jelenleg a Nyíregyházi Főiskola romológia szakán folytatja tanulmányait. Az énekeseket, népdalköröket Csizmadia Anna vette kezelésbe, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója népi ének szakirányon, valamint a Fölszállott a páva c. tévés népzenei vetélkedő győztese szóló ének kategóriában.
A táborban gyakorolt dallamokat több szempont alapján válogatták össze: a résztvevők tudása, technikai felkészültsége, neme és életkora, valamint, hogy a résztvevők milyen tájegységből származnak. Ezek a tényezők csak a helyszínen váltak ismertté, így a feldolgozott anyag, a műsor is ezek függvényében alakult a tábor ideje alatt. A kezdő csapatok számára könnyebb ritmikájú dallamokat válogattak, a gyerekek esetében a szöveg is befolyásoló tényező volt.
A csapatok az érkezés utáni ismerkedés és bemutatkozás során alakultak ki, ugyanis mindenki megmutatta, mit tud, elmondta miért jött a táborba, mihez kér segítséget. Ezután szorgalmasan gyakoroltak délelőtt, délután, este.
A közös munkát csak az étkezések és néhány jó hangulatú, tartalmas előadás szakította meg. Méry Margit néprajzkutató a folklórcsoportok színpadi megjelenését boncolgatta. Hasznos tanácsokkal látta el a népdalkörök vezetőit az egyes falvak viseleteit illetően. Tapasztalatai alapján elmondta, mit ajánlott viselni, mit egyáltalán nem, hogy hitelesek és szépek legyenek a színpadon, megfűszerezve mindezt kedves anekdotákkal, kitérve egy-egy érdekes néphagyományra és szokásra is. A másik előadást Borsi Ferenc tartotta a népdalcsokrok összeállításával kapcsolatban. Ismertette a résztvevőkkel a legfontosabb szempontokat, melyek alapján érdemes egy csokrot összeállítani, hogy az sikeres, élvezhető és befogadható legyen a közönség számára, ugyanakkor valós értéket közvetítsen. Az előadók és táborozók között kötetlen beszélgetés alakult ki, mindenki bátran feltette kérdéseit, az előadók pedig igyekeztek konkrét ötletekkel, javaslatokkal ellátni a csoportokat.
A táborlakók tudásának legjava végül a vasárnapi gálán a közönség számára is megtekinthetővé vált, amit egy jó hangulatú közös éneklés követett.
Koncz Csilla
Huszár László felvétele
