1. Tele van a mély árok esővízzel,
Tele van a szívem keserűséggel,
Jó az isten, ki a vizet, sej, leapassza,
Bús szívemről a bánatot lemossa.

2. Hogyha én már nem köllök katonának,
Gondját viselem az édesanyámnak,
De már látom, nem viselem gondját szegénynek,
Oltalmára bízom a jó Istennek.