1. Tegnap volt ajkamon utoljára hang,
Ma már a lelkemér szól a gyászharang,
Még tegnap itt éltem közöttetek,
Most a koporsó zár el tőletek.

2. Olyanná lettem, mint megszedett szőlő,
Mely felett sír az őszi szellő.
El kellett válnom az életemtől,
Hozzám hű, szerető kedvesektől.

3. De az Úr szólított, e hosszú útra,
Jézusom hívott, hogy menjek hozzája.
Hogy az itthagyott földi életért,
Kezeivel adjon mennyei bért.