Szabó Juli egy vasárnap délután,
Babájával végigsétál az utcán.
Kicsalta a zöld erdőbe sétálni,
Ott fognak majd gyöngyvirágokat szedni.
Négylövetű levorverem de éles,
Ebből babám néked egy is elég lesz.
Másik kettőt saját szívemnek szántam,
Úgy borulunk, babám, egymás vállára.
Szabó Julit a szülei keresték,
De már akkor megtalálta az erdész.
Megtalálta az erdész a kapuba,
A két holttest egymásra volt borulva.
Apák, anyák tanuljatok ezekből,
Hogy mi lett a két igaz szerelemből.
Ne nézzétek azt a nagy gazdagságot,
Hanem azt a szívbéli boldogságot.
Gyertek, lányok, öltözzetek fehérbe,
Vigyük ezt az egy párt a temetőbe.
Kilenc legény húzza a nagy harangot,
Temessük el a két hervadt virágot.
