1. Piros rózsa, ha leszakajtanálak,
Mit mondanál, rózsám, ha elhagynálak.
Mit mondanék, verjen meg a teremtő.
Sosem voltál igaz szívű szerető.

2. A pusztába’ magam lakok egyedül,
Nékem csak a feketerigó fütyül,
Az nékem a papom meg a kántorom,
Mécs pedig a szép ragyogós csillagom.

3. Borzovának hegyes-völgyes határa,
Szép asszonynak, a jó lónak nincs párja,
Mer’ a jó ló, ha bús vagyok, vigasztal,
A szép asszony dunnájával betakar.