Odalán a hegyek között

1. Odalán a hegyek között,
Egy kisleány pávát őrzött.
Jöttek hozzá jövevények,
Három ifiú legények.
2. – Te kisleány arra kérünk,
Gyere az erdőbe vélünk.
Elsétálunk barátsággal,
Tisztességes mulatsággal.
3. – Ha veletek utam veszem,
Páváimat hová teszem?
– Páváidat hajtsd forrásra,
Úgysem bízhadd őket másra.
4. Amint mentek, mendegéltek,
Hát estére odaértek.
A lány elfáradt és ledőlt,
És mély álomba szenderült.
5. A legények ezt meglátták,
Valaminten megvizsgálták.
Csókot nyomtak a nyakára,
Szíve vigasztalására.
6. A lány fölkelvén estére,
Fülemüle énekére.
– Jaj, Istenem, de rászedtek,
Az erdőbe bevezettek.
Kihívtak a nagy pusztára,
Fenevadak prédájára.
7. – Ne sírj, ne sírj barna kislány,
Szedek neked zöld istenfát.
Éjjel-nappal szedem is már,
Úgy sem vagy már te szűz kislány.
Hibát talált?
Üzenőfal