Ócsa nagyközség közepén születtem,
Nem vót nevelő se dajka fölöttem,
Úgy nőttem én fel, mint rózsa, bokorba,
Katona lettem, húsz éves koromba.

Hozd ki, jóanyám, pántlikás kalapom,
Ez lesz hozzád az utolsó szózatom.
Szívem szorítja két felől a bánat,
Besoroztak már engem katonának.