1. Nem messzë van idë Kismargita,
Környes körűl folly jazt a Tisza,
Közepébe koponyai csárda,
Abba mulat két bëtyár bujába.
2. – Kantinosné, jó jestét, jó jestét,
Hát ez a szép szilaj csikó kijé?
– Jó bort iszik annak a gazdája,
Most jött idë, nincs ëgy félórája.
3. – Küldjë ki hát annak a gazdáját,
Nem bántjuk mink, ha mëgadja magát.
– Ki së mëgyëk, mëg së jadom magam,
Kinek tetszik, hajtsa jel a lovam.
4. A lovamat nem annyira bánom,
Csak a nyeregizzajtóm sajnálom,
Nyerëgizzajtóm a bugyelláris,
Abba hever ëgy pár ezër forint.
5. Száz forintot adtam ëgy pej lóér’,
Másodikat rávaló szërszámé’,
Harmadikat ëgy szép barna lányé’,
Kit nem adok szélës s világé’.
Szélës e világgal mi’ csinálnék, – 3. sor dallamára
De jegy barna lánnyal vélë hálnék. – 4. sor dallamára.
