1. Nem messze van ide Kismargita,
Körös-körül fojja jazt a Tisza,
Közepibe a lebuki csárda,
Abba mulat ëgy betyár bujába.

2. Innén alól jönnek a zsandárok,
Még messziről fénylik a csákójuk.
Elől mëgy a zsandárok káplárja,
Igenëst a lëbuki csárdába.

3. Jó estét hát lëbuki csárdásné,
Hát ez a szép pejparipa kijé?
Jó bort iszik ennek a gazdája,
Most jött ide nincs egy fél órája.

4. Küldje ki hát ennek a gazdáját,
Mutassa mëg az ighazolványát,
– ki sëm mëgyek, meg sem adom magam,
Ha úgy tetszik, vigyék el a lovam.

5. A lovamot nem annyira bánom,
Csak a nyerëg szërszámot sajnálom,
Szűgyellőben a bugyëllárisom,
Abba vagyon százezër forintom.

6. Száz forintot adtam ëgy pejlóért,
Másik százat rávaló szëszámért,
Harmadikat ëgy szép barna lányért,
Azt is csak ëgy éjjeli hálásért.