Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

Kétféle menyasszony (Kéretik a nénémet) (ének, ballada, Felnőttek népdalai)

Kéretik a nénémet, – cifra szabó legény,
Ëngëmët is kéretnëk – szegény kondás legény.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabó legény,
Hej, énnékem siralom – szegény kondás legény.

Viszik az én nénémet, – aranyos hintóba,
Ëngëmët is visznek a – szamár talicskába.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabó legény,
Hej, énnékem siralom – szegény kondás legény.

Viszik már a nénémet – cifra palotába,
Ëngëmët is visznek már – a disznó vackába.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabó legény,
Hej, énnékem siralom, – szegény kondás legény.

Fektëtik a nénémet – tornyos vetëtt ágyba,
Ëngëmët is visznek már – a disznó vackába.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabó legény,
Hej, énnékem siralom – szegény kondás legény.

Keltik az én nénémet – hatágú korbáccsal,
Ëngëmët is keltenëk – szép hajnali csókkal.
Siralom a nénémnek – cifra szabó legény,
Hej, énnékem nagy öröm – szegény kondás legény.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
MegyeNyitra
TelepülésZsére [Žirany]
AdatközlőPiros Istvánné Szórád Mária
Születés éve1919
Kutatás éve1981
Leltári számGYIA_022_019-b
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/SzerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
MegjegyzésKÉTFÉLE MENYASSZONY

A kutatók véleménye szerint valószínűleg teljes egészében magyar eredetű. Külföldi párhuzamai nincsenek. /1/ Valamikor az egész magyar nyelvterületen elterjedt lehetett. Nagymegyeren Bartók Béla 1910-ben jegyezte fel egy változatát. Ma már ugyanott senki sem ismeri. /2/ Egyes változatokban a problémát egy igazságot szolgáltató csattanó oldja fel. Más változatokban megmarad végig a jó-rossz párhuzama. A szereplők nem mindig testvérek, néha anya és lánya, mint a töredékes gímesi változatunkban. Keletkezését a XIV. századtól a XIX. századig bármikor el lehet képzelni. Ezt látszik igazolni a gímesi „volta” dallamra énekelt töredék is.
A zsérei változatok kanásztánc ritmusú A A B Bv szerkezetű ereszkedő 5 (5) 5, vagy 5 (5) 8 kadenciájú dallamok. Szöveg- és dallamvariánsát Kodály Zoltán 1916-ban Nagyszalontán jegyezte le. /3/
Az MTA Népzenei Adattárában összesen, az itt közölt változatokon kívül, 40 változat található, ebből csupán 3 való a mai Szlovákia területéről. Első feljegyzése 1846-ből származik.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., II. 514. o.
/2/ Bartók Béla: A magyar népdal, Budapest, 1924., 33 b.
/3/ Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése, Sajtó alá rendezte Szalay Olga, Rudasné Bajcsy Mária, Budapest, 2001
Rövid Url
ID55408
Módosítás dátuma2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal

Legfissebb bejegyzések

Ág Tibor Napok a Zoboralján
Rajzolj mesét a Csemadok 77. születésnapjára!
XXIV. Ferenczy István Országos Képzőművészeti Verseny
Esszéíró pályázat magyar nyelv napja, a magyar szórvány napja, az anyanyelv hete, a magyar kultúra napja alkalmából
XIV. Bíborpiros Szép Rózsa 2025, eredmények
2026. évi Erősödő Kárpát-medence Program

Eseménynaptár

Események naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
-
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
5 esemény,
-
2 esemény,
-
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
3 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,