Járom az új várnak az alját, az alját,
Járom másodmagammal, magammal, magammal,
Azt üzenték, hogy szép, hogy kegyes,
Hogy kezembe ne adassék
Aranygyűrű nélkül, pár bicsak nélkül,
Kincsem komámasszony, öcsémasszony.
Zsem, zsem zsemerre,
Gyöngyöm gyön arra, diófa levele,
Hullik a kezembe, most jut az eszembe.
Ha az ördög olyan lenne, kosarába tenne,
Minnél jobban sírná-rínál, annál jobban vinne.
Te kisleány ugorj egyet,
Ne sajnáld a cipellődet,
Ha elszakad újat vehetsz,
Meginz olyan kislány lehetsz!