1. Jaj, mi történt az alvégi kertekben,
Szakállason ezerkilencszázegyben.
Horvát Andrást ottan halva találták,
A szívét egy éles késsel szúrták át.
2. Horvát András Varga Julit szerette,
Elindult hozzája csütörtökön este.
Nem, hogy a Julis szüleit megkérje,
Lányuk lehessen felesége.
3. Arra folyik le a lontai patak,
András annak a partján ballag.
Bognár Feri várja őt egy bokornál,
Amikor odaér, reá kiabál.
4. – Horvát András, hogy merted azt megtenni,
Varga Julist éntőlem elszeretni.
Tudom, hozzájuk mész kézfogóra,
Ezt én nem engedem! – és szíven szúrja.
5. Szól a harang nagy búsan a toronyba’,
Horvát Andrást most engedik a sírba.
Varga Julisnak megrepedt a szíve,
Bognár Ferit kísérik a börtönbe.
