Felszabadult az alföldi talló,
Szépen szól a sárga lábú rigó.
De még szebben szól a fülemüle,
Szép a babám, hogy váljak el tőle.

Feketére van a hajó festve,
Azon visznek engem Budapestre.
Ott várnak a kökényszemű lányok,
Én meg csak úgy kacsingatok rájuk.

Ezt a kislányt nem az anyja szülte,
Cidrusfának teteje termette.
Cidrusfának a legszebbik ága,
Földre hajlik szomorúságába.

Azért, hogy én szegény legény vagyok,
Ne gondolják, talán beteg vagyok.
Így szült engem anyám a világra,
Barna kislány szíve fájdalmára.