1. Felsütött a nap a báró házára,
A bárólány sírva nézett ki rajta.
Jaj, Istenëm, mért lëttem báró lánya,
Mért nem lëttem juhász legény babája.

2. Ugat a szép juhászlegény kutyája,
Nëm hallja a bárólány a szobába.
Hallom, hallom, de én aztat nem bánom,
Énbelőlem juhászné lesz a nyáron.

3. Báró lánya nem juhásznénak való,
Selyëmszoknya nem a harmatba való.
Mert a juhász éjjel a harmatba jár,
Nappal pedig a nyája után sétál.

4. Fáj a lábam, mert föltörte a csizma,
Mert ott jártam, ahol nem kellëtt volna.
Az kell annak a kutya betyárnak hagy fájjon,
Gësztetei lányok után në járjon.