1. Bíborpiros szép rózsa nyílik a Golgotán,
Ott áll a fájdalmas Szűz, mint a liliomszál.
Nézi, hogy szent fia, szenved a keresztfán
Ó, ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.

2. Fájdalmak közt néz föl aj, a szent keresztfára,
Látja, hogy ott haldoklik, szerelmes szent fia.
Kínok tengerében, elmerült rózsaszál,
Ó el ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.

 
3. Felkiált nagy jajszóval, mennyei angyalok,
Fiam kínos halálán, ti is zokogjatok.
Megsebzett szívére, kínok tengere száll,
Ó el ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.

4. Szent János és magdolna, karjaiba dőlve,
Végtelen fájdalommal, tekint fel az égre.
Szent fia már meghalt, árvaság maradt rá,
Ó el ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.

 
5. Rettenetes bánatok szent szívét szaggatják,
Midőn szent keresztjéről, levették szent fiát.
Szűz ölébe tette, szent sebét csókolván,
Ó el ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.

6. Ó, szomorú özvegyek és elhagyott árvák,
Nézzétek mennyit szenved, fájdalmas Szűzanyánk.
Szenvedéseinkben, így sóhajtunk hozzád,
Ó el ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk.