Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra,
Én se fekszek tevéled vetett nyoszolyába,
Szállj meg, bájj meg, fordulj felém, csókolj meg.

„A vőfíny ujja között négy gyertya van. Égnek a gyertyák, aztán mond verset. Hát, minden vers után egy gyertyát kivesz, és még osztán eléneköllik ezt az árgyélus kismadarat. Mikorra e’fogy mind a négy gyertya, akkor vége van, de minden gyertyáná’ egyet danónak.”