1. Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga,
Ki voltál valaha országunk istápja.
2. Hol vagy, István király, téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben, te előtted sírván.
3. Rólad emlékezvén csordulnak könnyeink,
Búval harmatoznak szomorú szemeink.
4. Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szűnnek sírástól iszonyú szemei.
5. Virágos kert vala kincs Pannónia,
Mely kertet üntüzé híven Szűz Mária.
6. Katolikus hitnek ő volt szép virága,
Behomályosodott örvendetes napja.
7. Előtted könyörgünk, bús magyar fiai (nk),
Hozzád fohászkodunk, árva maradéki (nk).
8. Tekints, István király, szomorú hazádra,
Fordítsd szëmeidet régi országodra.
9. Reménységünk vagyon benned Márijában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
10. Még éltedben minket ennek ajánlottál,
E szent koronával együtt feláldoztál.
