A vajkai bíró levelet kapott,
Sorozza be mind a fiatalokot.
De sok barna lánynak a szeme könnyezik,
Hogy a szeretőjét messze elviszik.
Ti, vajkai lányok, Isten veletek,
Én már többet nem beszélek veletek.
Piros rózsa nyíljék a kebeleteken,
Barna legény üljön az öletekbe.
Vajka falun végigmenni nem merek,
Mert a lányok fekete gyászt viselnek.
Fekete gyász, fehér az én zsebkendőm,
Barna kislány az én igaz szeretőm.
Azt gondoltam nem köllök katonának
Tele van a temetőárok vízzel,
Tele van a szívem keserűséggel.
Jó az Isten, ki a vizet, sej, elárassza,
Bús szívemről a bánatot lemossa.
