Bemëntem az udvaromba,
Mit këllyet látnom,
Mëg van kötve ëgy huszárló,
Az udvaromon.
Kérdem én a feleségëm,
– Mi baj, angyalom?
– Mit keres ez a huszárló
Az udvaromon?
– Rosszul látsz të, édës férjëm,
Hol van itt a huszár ló?
Fejős tehen a vásárról,
S kötöttëm oda.
Fejős tehenet, kantározva,
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég,
És a világ áll.
Bëmëntëm én a konyhába,
Mit köllyött látnom?
Lë van téve ëgy pár csizma
Ottan a padon.
Kérdem én a feleségëm:
– Mi baj angyalom?
– Mit kerës ez a pár csizma
Ottan a padon.
– Rosszul látsz të, édës férjem,
Hol van ittën a csizma?
Tejës köcsög a vásárról
Azt tëttem oda.
Tejës köcsög sarkantyúval
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.
Bëmëntëm én a szobámba,
Mit këllyët látnom,
Lë van tévë arany óra
Az asztalomon.
Kérdëm én a feleségëm:
– Mi baj angyalom?
Mit kerës az arany óra
Az asztalomon?
Rosszul látsz të édes férjem,
Hol van itt arany óra?
Pucoltam ëgy vöröshagymát
Azt tëttëm oda.
Vöröshagymát arany lánccal
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.
Bënéztem én az ágyamba,
Mit këllyët látnom:
Ëgy katona ël van vëtvë
Az én ágyamon.
Kérdem én a feleségëm:
Mi baj angyalom?
Mit kerës ez a katona
Az én ágyamon?
Rosszul látsz të édes férjem,
Hol van itt a katona?
Rosszul lëtt a vászoncseléd,
Az feküdt oda.
Szőke kislánt, barna bajszal
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.
