Bemëntem az udvaromba,
Mit këllyet látnom,
Mëg van kötve ëgy huszárló,
Az udvaromon.

Kérdem én a feleségëm,
– Mi baj, angyalom?
– Mit keres ez a huszárló
Az udvaromon?

– Rosszul látsz të, édës férjëm,
Hol van itt a huszár ló?
Fejős tehen a vásárról,
S kötöttëm oda.

Fejős tehenet, kantározva,
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég,
És a világ áll.

Bëmëntëm én a konyhába,
Mit köllyött látnom?
Lë van téve ëgy pár csizma
Ottan a padon.

Kérdem én a feleségëm:
– Mi baj angyalom?
– Mit kerës ez a pár csizma
Ottan a padon.

– Rosszul látsz të, édës férjem,
Hol van ittën a csizma?
Tejës köcsög a vásárról
Azt tëttem oda.

Tejës köcsög sarkantyúval
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.

Bëmëntëm én a szobámba,
Mit këllyët látnom,
Lë van tévë arany óra
Az asztalomon.

Kérdëm én a feleségëm:
– Mi baj angyalom?
Mit kerës az arany óra
Az asztalomon?

Rosszul látsz të édes férjem,
Hol van itt arany óra?
Pucoltam ëgy vöröshagymát
Azt tëttëm oda.

Vöröshagymát arany lánccal
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.

Bënéztem én az ágyamba,
Mit këllyët látnom:
Ëgy katona ël van vëtvë
Az én ágyamon.

Kérdem én a feleségëm:
Mi baj angyalom?
Mit kerës ez a katona
Az én ágyamon?

Rosszul látsz të édes férjem,
Hol van itt a katona?
Rosszul lëtt a vászoncseléd,
Az feküdt oda.

Szőke kislánt, barna bajszal
Ó ki látott már?
Mióta a csillagos ég
És a világ áll.