1. A martosi faluban mindig rólam beszélnek,
Fülem mellett, recece, eleresztem a szélnek,
Azt beszélik felőlem azok a vén csámpás semmirevalók,
Hogy egy kislányt szeretek, én arról nem tehetek.

2. Oj, ja, jaj, jaj, ja-ja, jaj, jaj, annak az anyának,
Aki gazdag legénynek neveli föl a lányát,
Szegény legényt megveti, nem is hagyja lányát véle beszélni,
Pedig a szegény legény igz szívvel szereti.