1. A martosi csárda előtt kilenc cigány hegedül,
Arra gyön a Feszti Árpád, jaj, dë nagyon megörül.
Örömibe lejányokat, legínyeket táncba küldötte,
Mënyecskékkel daloltatott, kedvét azzal töltötte.
2. Húzzátok rá, ti hangászok, a martosi jányoknak,
Legényëknek, mënyecskéknek, öregebb asszonyoknak.
Húzzátok rá, ti hangászok, húzzátok rá, de keservesen,
Feszti Árpád nagy urunknak a földön párja nincsen.
3. Feszti Árpád nagyságos úr emlékbe, emlékbe fog maradnyi,
Fiatalja, öregjei meg fogják emlëgetnyi.
A sok jó szívességéjér’ elfeledni soha nem lehet,
Feszti Árpád nagyurunkot a jó Istën áldja meg.
