Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

A cséplőgépbe esett lány (Ezërnyolcszázkilëncvenëdik évbe) (ének, ballada, Felnőttek népdalai)

Ezërnyolcszázkilëncvenëdik évbe,
Mi történt a vágnánási szőlőbe,
Szabó Julcsa föllépett az asztagra,
Vélëtlenül belëesëtt a dobba.

Mikor azt a szeretője mëgtudta,
Két kezét a vállára akasztotta.
– Jaj, emberëk, álljon mëg a masina,
Kit szerettëm, belëesëtt a dobba.

Szabó Julcsát föltették a kocsira,
Ëgyënësën az orvoshoz vágtatva.
Az orvos úr hátratëkint, s azt mondja:
– A Julcsának jó Isten az orvosa.

Vágnánásban mëgszólalt a nagy harang,
Húzza aztat három fëkëtë galamb.
Mind a három oj szomorú versëkët,
Szegény Julcsa, anyja szíve, mëgrepëdt.

Szabóéknál mëggyújtották a gyërtyát,
Talán bizony szëgény Julcsát virrasztják.
– Gyërtëk lányok, öltözzünk fël fehérbe,
Vigyük ki a Julcsát a temetőbe.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
MegyeNyitra
TelepülésNyitraegerszeg, Egerszeg [Jelšovce]
AdatközlőCzigány Istvánné Magát Ilona
Születés éve1907
Kutatás éve1979
Leltári számGYIA_022_033-c
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot Nyitra-vidéki népballadák
AlcímCsináltassunk hírharangot Nyitra-vidéki népballadák
Szerző/SzerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
MegjegyzésA CSÉPLŐGÉPBE ESETT LÁNY

Annak ellenére, hogy a cselekmény drámai, nem mondható balladának. Az egész magyar nyelvterületen elég egységesen elterjedt balladás ének. A legtöbb változat szövege évszámmal kezdődik: „Ezernyolcszázhatvanötödik évbe, / Mi történt a berecskei nagy kertbe.” A szövegben említett évszámok néha korábbiak, pl. néhol 1842 is szerepel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az esemény valóban akkor történt. A cséplőgép használata nálunk a XIX. század 70-es éveiben kezdett elterjedni, így a történet csak utána válhatott általánossá. A Nyitra-környéki magyar falvakban kilenc változatát sikerült rögzítenünk. Ezeket három különböző dallamra énekelték. Az Alsóbodokon feljegyzett változatoknál mind a három dallamtípus előkerült. Az egyik alsóbodoki változatunk érdekessége, hogy a gépész is oka a balesetnek, mert nem akarja megállítani a gépet.
A balladás dal változatainak túlnyomó többsége, izometrikus 11 szótagszámú sorokból áll, nem kimondottan ehhez a balladához kötődő dallamok. Leg-gyakrabban új stílusú A B B A szerkezetű, plagális dúr vagy eol dallamok. A legtipikusabb ilyen dallam az a), amelynek közeli változatát Járdányi Pál könyvében /1/ is megtaláljuk. Az 1 (2) 2 kadenciájú c) dallam változatát Kodály Zoltán 1916-ban Gímesen jegyezte le az akkor 17 esztendős Reczika Teréztől. Dobszay László ezt a dallamot katalógusában /2/ a IV (A) /23 dallamcsaládba sorolja, és úgy jellemzi, mint a XIX. századi „ponyvahistória” szövegekkel kapcsolatos dallamot.
Egy szlovák nyelvű változata: Sl. ľud. piesne III. 819. sz. Három versszaka szó szerinti fordítása a magyarnak, dallama is közismert, új stílusú magyar dallammal egyezik.
Legkorábbi feljegyzése: 1891.

JEGYZETEK

/1/ Járdányi Pál: Magyar népdalstílusok, Budapest, 1961., II/ 14.v
/2/ Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., II. 564. o.v
Rövid Url
ID55686
Módosítás dátuma2014. április 8.

Hibát talált?

Üzenőfal

Legfissebb bejegyzések

Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenye
XXXIII. Tompa Mihály Országos Verseny, felhívás és versenyszabályzat – 2026
Magyar Kultúra Napja, 2026
Ág Tibor Napok a Zoboralján
Rajzolj mesét a Csemadok 77. születésnapjára!
XXIV. Ferenczy István Országos Képzőművészeti Verseny

Eseménynaptár

Események naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,