Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A cséplőgépbe esett lány (Ezërnyolcszázhatvanhatodik évbe)

A cséplőgépbe esett lány (Ezërnyolcszázhatvanhatodik évbe)


Ezërnyolcszázhatvanhatodik évbe.
Mi történt a baracskai szőlőbe,
Farkas Julcsa felállt a gép asztalra,
Véletlenül belëesëtt a dobba.

Mikor ezt a szeretője mëglátta,
Két kezét az ég felé fëlkulcsolta.
– Gépész uram, álljon mëg a masina,
Kit szerettëm, belëesëtt a dobba.

De a gépész nem akarta hallani,
Nem akarta gépét lëállitani.
– Mëgállj gépész rájössz a magadéra,
Majd téged is elemészt a masina.

Mikor már a nagy traktor is elállott,
Farkas Julcsa gyënge szive mëgállott,
Piros vére úgy fojik, mint a patak,
Szeretője siratná, dë nëm szabad.

Farkas Julcsát föltették a szekérre,
Úgy vitték a főorvos úr elébe.
Főorvos úr őkegyelme azt mondta:
– Ennek csak a jó Isten az orvosa.

Farkas Julcsát föltették a hintóra,
Úgy vitték az édesanyja házára.
– Nyisd ki anyám, zöldre festett kapudat,
Itt hozzák az összetörött lányodat.

Édesanyja ahogy ezt meghallotta,
Szívrepesztve kiáltja bánatába.
– Én istenem vedd hozzád a szívemet,
Ha elvetted tőlem a gyermekemet.

Julcsáéknál meggyujtották a gyertyát,
Talán bizony Farkas Julcsát verrasztják.
Lányok, lányok öltözzetek fehérbe,
Kísérjük el Julcsát a temetőbe.

Megszólalt a baracskai nagy harang,
Húzza aztat három fekete galamb,
Mind a három oj szomorú verseket,
Farkas Julcsa anyja szíve megrepedt.

 

 

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
HozzászólásA CSÉPLŐGÉPBE ESETT LÁNY

Annak ellenére, hogy a cselekmény drámai, nem mondható balladának. Az egész magyar nyelvterületen elég egységesen elterjedt balladás ének. A legtöbb változat szövege évszámmal kezdődik: „Ezernyolcszázhatvanötödik évbe, / Mi történt a berecskei nagy kertbe.” A szövegben említett évszámok néha korábbiak, pl. néhol 1842 is szerepel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az esemény valóban akkor történt. A cséplőgép használata nálunk a XIX. század 70-es éveiben kezdett elterjedni, így a történet csak utána válhatott általánossá. A Nyitra-környéki magyar falvakban kilenc változatát sikerült rögzítenünk. Ezeket három különböző dallamra énekelték. Az Alsóbodokon feljegyzett változatoknál mind a három dallamtípus előkerült. Az egyik alsóbodoki változatunk érdekessége, hogy a gépész is oka a balesetnek, mert nem akarja megállítani a gépet.
A balladás dal változatainak túlnyomó többsége, izometrikus 11 szótagszámú sorokból áll, nem kimondottan ehhez a balladához kötődő dallamok. Leg-gyakrabban új stílusú A B B A szerkezetű, plagális dúr vagy eol dallamok. A legtipikusabb ilyen dallam az a), amelynek közeli változatát Járdányi Pál könyvében /1/ is megtaláljuk. Az 1 (2) 2 kadenciájú c) dallam változatát Kodály Zoltán 1916-ban Gímesen jegyezte le az akkor 17 esztendős Reczika Teréztől. Dobszay László ezt a dallamot katalógusában /2/ a IV (A) /23 dallamcsaládba sorolja, és úgy jellemzi, mint a XIX. századi „ponyvahistória” szövegekkel kapcsolatos dallamot.
Egy szlovák nyelvű változata: Sl. ľud. piesne III. 819. sz. Három versszaka szó szerinti fordítása a magyarnak, dallama is közismert, új stílusú magyar dallammal egyezik.
Legkorábbi feljegyzése: 1891.

JEGYZETEK

/1/ Járdányi Pál: Magyar népdalstílusok, Budapest, 1961., II/ 14.v
/2/ Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., II. 564. o.v
AdatközlőBenz Lászlóné Pindes Rozália
Születés éve1936
Gyűjtés éve1974
Leltári számGYIA_022_033-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55680
Módosítás dátuma2014. április 8.

Hibát talált?

Üzenőfal